Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... antidemokratikus. Tehát a kisebbségek kialakulása és maga a kisebbségi kérdés is a demokrácia mértékétől függ. A következetlen demokrácia, illetve a demokrácia hiánya hozza létre a kisebbségeket szülő társadalmi és politikai helyzeteket. * * * A demokrácia az emberiség régi álma, ezért a monista elvű rendszerek is többnyire demokratikusnak hazudják magukat, valamint a pluralista rendszerekről is gyakran kiderül, hogy csak áldemokráciák. A következetlen demokrácia pedig - függetlenül a megközelítés irányától - kisebb-nagyobb horderejű hazugságok építményén alakul. Bibó István erről alkotott véleményét mottóként írhatnánk a világon mindenütt a kormányépületek bejárata fölé: „...a politikában hazudni nem lehet. Pontosabban: lehet itt-ott hazugságot mondani, de nem lehet hazugságra politikai konstrukciókat, politikai programot építeni.”3 A politikai hazugság többnyire jelentős következményekkel járó társadalmi állásfoglalás. Ezért nem csupán intellektuális ellentmondásként jelentkezik, hanem erkölcsi konfliktusként is. A politikai hazugság próbahelyzetet teremt. Az igen vagy a nem kimondásának helyzetét. Bretter György tétele szerint: „A nem kimondásában realizálódik az erkölcsi autonómia. Az igen kimondásában realizálódik az erkölcsi heteronómia... A nemet én mondom ki, az igent ki kell mondanom.”5 így az igen elsősorban nem is az elfogadás és a megtagadás közötti választásnak egyik lehetősége, hanem többnyire a tagadás megtagadásának kényszere, vagy a tagadásnak, mint lehetőségnek a feladása, esetleg nem ismerése. Ezért a nemet csak az a tudatos lény képes kimondani, aki az igen következményeit is felmérte. Az igen kimondásához viszont elég az önmegtagadás, a behódolás, a passzivitás. A nem kimondása a személyiség önállósulását és önmagával való azonosulását erősíti. Az autonóm személyiség pedig képes az ellenállásra is, azaz a szembeszegülés társadalmi megnyilvánítására. Ezért a kisebbségi kérdés is az egyén - vagy a csoport - öntudatának és önazonosulásának erősödésével függ össze. A kisebbségi kérdés az öntudatos vagy az öntudatra ébredő társadalmi egységeknek a hatalommal való konfliktusa. A konfliktus jellegét és nagyságát az eddigiek alapján az határozza meg, hogy mennyire emberszabású a hatalmi szerkezet. A konfliktus helytől és időtől meghatározva keletkezik, s ez tovább bonyolítja a helyzetet. Ha az ember úgy dönt, hogy vállalja az állásfoglalást és 20
