Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?

Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?

Forradalom vagy hatalomátvétel?

(Az 1989-1990-es rendszerváltozás időszakának áttekintése, különös tekintettel a csehszlovákiai helyzetre és a nemzetiségi kérdésre. Az elemzés 1990 nyarán készült, a szöveg jelentős része megjelent Rómában a

Katolikus Szemle 1990. IV. számában.)

A címben föltett kérdés - még ha sok ellenvetést válthat is ki - jogos azokra a társadalmi folyamatokra vonatkoztatva, amelyek a XX. század nyolcvanas éveinek végén megváltoztatták a Szovjetunió érdekszférájába tartozó közép-európai országok politikai képét.

Forradalomnak e folyamatokat csak Romániában és Csehszlovákiában nevezik. A térség többi országában átépítésnek, pluralizálásnak, rendszerváltozásnak. Erről folynak a viták, és ezek jegyében zajlanak a politikai küzdelmek. Noha Európának minden volt „kommunista” országára nézve ugyanarról van szó: válságba jutott, vereséget szenvedett, illetve megbukott a kommunista párttal képviselt egypártrendszer, és csődbejutott, illetve összeomlott az állam által központilag irányított tervgazdaság. Általánosítva: a globális politika megváltozása miatt nem lehetett tovább életben tartani a szerkezetileg, eszmerendszerét, valamint gazdasági elméletét és gyakorlatát tekintve is hibás, szocialistának nevezett politikai rendszert. Azaz nem lehetett alkalmazni még egyszer olyan erőszakot, mint 1956-ban Magyarország ellen, 1968-ban Csehszlovákiában vagy 1980-ban Lengyelországban. Ezért az eleve megszűnésre ítélt struktúra az állampolgárok kisebb vagy nagyobb nyomására egyszerűen összeroppant.

Az országonként különböző néven nevezett folyamat lényege tehát az, hogy a szétbomlasztott vagy megbuktatott politikai rendszer és a pártállam helyét más politikai rendszer foglalta el.

Ez a más Romániában különbözik legkevésbé az előbbitől, hiszen a „forradalom” után - de inkább nevezhetnénk puccsnak - megrendezett „szabad” választások nyomán is egypárti uralom alakult ki, holott több politikai párt is létezik az országban.

Jugoszlávia - mely a kommunista országok enfant terrible-je volt - most is sajátos úton jár. Szlovénia ugyanis politikai szerkezete és gazdasági rendszere miatt már csaknem külföldnek tekinthető az omladozó államszövetségben, Horvátország kis késéssel ugyancsak, Szerbiában azonban még mindig legszívesebben az egypártrendszert tartanák életben.

207