Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Adalékok a kisebbségi politikához (A szamizdatként megjelent Bibó-emlékkönyvbe, Kenedi János és Bence György felkérésére írt tanulmány, 1979.) A kisebbség kifejezés jelentéstanilag mennyiségi viszonyt fejez ki. Ám a kisebbség és többség kapcsolatában elsősorban nem ezt kell vizsgálni, hanem a birtokon belüliség és birtokon kívüliség, a hatalmon belüliség és hatalmon kívüliség viszonyát. A kisebbségi kérdés társadalmi konfliktus, amely a másság - a csoportosan megnyilvánuló másság - jelenlétéből születik. A másképp gondolkodók, a más politikai elveket vallók és a más társadalomszervezetre törekvők, a más vallásúak, más hitűek, más fajúak, más nyelvűek, más kultúrájúak, más nemzetiségűek a kisebbség. A hatalmon levőkkel vagy a számszerű többséggel szembeni ellentétük teremti a konfliktust, azaz a kisebbségi kérdést. Minden eddigi társadalomban létezett, és a jelenlegi társadalmakban is kivétel nélkül létezik kisebbségi kérdés. Okunk van feltételezni, hogy emberek által szervezett társadalmakban mindig is lesznek kisebbségek. Feltételezhetjük ugyanis, hogy nem lesz csak az egyedre, az individuumra épülő társadalom, és talán remélhetjük azt is, hogy nem ismétlődik meg a fasiszta totalitarizmus sem, amely felszámol minden individualitást. Az individualista társadalom megszüntetné a kisebbségek csoportlényegét, kölcsönösen elidegenítené tagjaikat, a totalitárius társadalom pedig a létüket szüntetné meg, tagjaik fizikai megsemmisítésével. Azt reméljük, hogy nem fenyeget bennünket a társadalomszervezésnek ez a két monista véglete. S nem pusztán a kisebbségek létének megóvása miatt: általában az emberiség emberi arculatának megőrzése múlik ezen. Úgy véljük, számos köztes lehetősége adódik a társadalomszervezésnek. Azt keressük, hogy ezek közül mely változatok hozzák létre a kisebbségeket, és váltják ki a kisebbségi kérdést, és mely változatokban jönnek létre a modern nemzetek kialakulásának Bibó István által leírt feltételei. Azokat a kereteket kutatjuk, amelyeket ki lehet tölteni a csoportok és tömegek demokratikus érzelmeivel, amelyek az önmegvalósítás csoport-, illetve tömegélményeiből erednek, és többé-kevésbé megfelelnek az ilyen élmények és érzelmek tartalmának.2 18
