Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Elő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Élő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós (A beszélgetést vezette Zsebők Csaba, operatőr Kurucz Sándor. Szerkesztett változat. Készült 2000 tájékán.)- Mikor érezte először, hogy megpezsdül a szlovákiai magyar közélet?- Az 1960-as évek első felében Csehszlovákiában érezhetően megindult a változás. Ennek egyik látható és történelmileg dokumentálható jele volt, hogy 1963-ban amnesztiában részesítették azokat, akiket a kommunista hatalom a koncepciós perek idején hosszú börtönbüntetésre elítélt, de nem halálra. Őket az ’50-es évek végén helyezték szabadlábra. Többek között ilyen volt Gustáv Husák is, a későbbi államelnök. Tehát ekkortájt tapasztalhattuk, hogy elindult egy lazulási, kibontakozási folyamat. Én még fiatalember voltam, akkor érettségiztem, illetve kerültem egyetemre. Akkoriban nagyon sokan úgy éreztük, hogy szabadabban lehet lélegezni, és kezdtünk reménykedni, hogy talán mégiscsak lehet élni a kommunista rendszerben is.- Mikor kezdett a Csemadok valóban komoly érdekvédelmi tevékenységet végezni, túl a kulturális tevékenységen?- A Csemadok, noha 1949-ben a kommunista párt hozta létre, fontos szerepet játszott a felvidéki magyarok közösségi életében, létrejöttétől kezdve jelentős társadalomszervezési feladatokat töltött be. Elsősorban azért, mert politikailag elfogadott találkozási lehetőséget, törvénnyel szabályozott módon biztosított találkozási pontokat teremtett minden egyes településen, ahol magyarok laktak. A Csemadokon keresztül lehetett nyíltan vállalni a magyarságot. Mondom ezt mindannak ellenére, hogy a kommunista párt határozatával hozták létre a szervezetet. A Csemadok kezdettől fogva olyan közművelődési fórumot jelentett - noha nagyon sok tanulatlan és szellemileg korlátolt tisztségviselő, valamint a nemzetnek elkötelezett, ámde hatalomtisztelő ember működött a szervezetben -, amely lehetővé tette a magyarság újraszerveződését, a magyar szellemiség újbóli kibontakozását. A csemado- kosok álltak ki a magyar iskolák megnyitásáért, sőt ők hozták létre az első magyar sajtóorgánumokat a jogfosztottság évei után. A magyar könyvkiadás 188
