Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Elő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós
Leltár - Élő történelem... újrakezdésében szintén ők vállaltak szerepet. A Csemadok akkori tisztség- viselői ezt ugyan jobban tudják, de megállapíthatjuk, hogy már az ’50-es évek közepén fokozódott a párt szervezetre nehezedő nyomása, mert rájöttek arra, hogy másfelé terelődik a Csemadok tevékenysége, nem egészen abba az irányba, ahogy azt a pártközpontban elképzelték. Merthogy létrehozásának indoka az volt, hogy a szervezettel kell bekapcsolni a mindenből kiábrándult magyarokat a szocializmus építésébe. Természetesen ebben is részt vett a Csemadok, mert ezen feladatokat muszáj volt vállalnia és teljesítenie. De ez tulajdonképpen sohasem játszott igazán meghatározó szerepet, hiszen a magyarság szolgálata volt a fő feladata, főleg a helyi szervezeteknek. A Csemadok központja végzett ugyan más, a politikai elitnek tetsző tevékenységet is, de a hétköznapi tagok az egész tevékenységüket a magyarság szolgálatába tudták állítani.- Ón pártonkívüliként 1966-tól már a Csemadok Központi Bizottságának és 1968-tól Elnökségének a tagja volt. Hogy jutott el addig 21-23 éves korára?- A Központi Bizottságnak a Csemadokra erőszakolt ifjúsági mozgalmunk révén váltam tagjává, és 1968-ban beválasztottak a Központi Bizottság Elnökségébe, azután, hogy többedmagammal megszerveztem a Csemadok Központi Bizottságában a kommunista párton-kívüliek csoportját. Nem az volt az alapvető célom, hogy a pártonkívüliek csoportját megalakítsam, ám 1968-ban, amikor megindult, pontosabban felgyorsult az a kitárulkozási folyamat, amely a ’60-as évek elején kezdődött, sőt megindult valamiféle demokratizálódás is, nos, ekkoriban többen rendkívül felháborítónak tartottuk, hogy mindezek ellenére a Csemadok Központi Bizottságában minden ülés előtt külön tárgyal a párttagok csoportja. Az ez elleni tiltakozásként hoztuk létre a pártonkívüliek csoportját, és ezt akkor is nagyon nehezen bocsátották meg a megkövesedett párttagok - nem sértőnek, hanem szokatlannak és politikailag veszélyesnek tartották -, végül a Csemadokból való kizárásommal végződött ez a történet.- Mindezzel párhuzamosan a felvidéki magyar ifjúság is elkezdte megszervezni magát. Mik voltak ennek a főbb állomásai?- Ez a folyamat szintén a 1960-as évek elején kezdődött. Pontosabban, az első olyan ifjúsági szerveződés, amely nem pártvonalon vagy nem a hivatalos ifjúsági szervezet vonalán működött - még az ’50-es években alakult, 189
