Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Mesko. A magyar iskolák kedvezőtlen helyzetéhez hozzájárult az a tény is, hogy rossz volt a magyar iskolákat befogadó épületek állaga, többnyire nem feleltek meg rendeltetésüknek. Ugyanis 1918-38 között magyar iskola számára nem emeltek épületeket, a második világháború végén épen maradt iskolaépületeket szlovák iskolák foglalták el. 1948 után pedig több ízben megtörtént, hogy a magyar szülők társadalmi munkával épített iskolaépületét ugyancsak a szlovák iskola foglalta el. Az iskolák körzetesítése nyomán kézenfekvő lett volna, hogy internátusokat létesítsenek a távolról bejáró magyar kisdiákoknak, de ez sem valósult meg, mint ahogy mind a mai napig csak elvétve jutnak internátusi szobákhoz diákjaik számára a magyar oktatási nyelvű középiskolák is. Amíg az iskolaügyi hivatalok a magyar alapiskolák látogatását minden módszerrel korlátozzák, a magyar középiskolákat sokkal egyértelműbben gátolják funkciójuk teljesítésében. Az általános iskola elvégzése után a magyar nemzetiségű diákoknak csupán 30-35%-a reménykedhet abban, hogy tanulmányait anyanyelvén folytathatja gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben. Ugyanis a központilag meghatározott felvételi keretet nem lehet túllépni. így a magyar középiskolákba jelentkezők többletét részben a szlovák középiskolások veszik fel, részben nem tanulnak tovább. A magyar vidékeken a szlovák középiskolák a jelentkezésekhez képest aránylag sokkal több diákot vehetnek fel, mint a magyar iskolák, valamint a magyar iskolákból szlovák iskolába átlépő diákokat kedvezményben részesítik. Emiatt az 1977/78-as iskolaévben a magyar nemzetiségű gimnazisták 17%-a, a szakközépiskolások 33%-a, a szakmunkástanulók cca. 75%-a nem tanult, illetve nem tanulhatott anyanyelvén. Viszont ha a szlovák és a magyar fiatalok azonos korosztályát hasonlítjuk össze, akkor még egyértelműbben derül fény a magyar fiatalok hátrányos helyzetére. Az 1977/78-as iskolaévben a szlovák fiatalok 18-19 éves korosztályából 43% érettségizett, a magyar fiatalok közül csak 30%, de csupán 22% szerzett érettségi bizonyítványt magyar iskolákban. Ugyanabból a korosztályból az említett évben 18% szlovák fiatal folytathatta tanulmányait egyetemen vagy főiskolán, a magyarok közül pedig csak 6%. A magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók aránya is csupán egyharmada a szlovák hallgatók arányának. Mindezek következtében a magyar kisebbségnek csupán 1,6%-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel. A szlovákok esetében a diplomások aránya eléri a 4%-ot. Az intézményes nevelési és oktatási rendszernek a bölcsődétől kezdve az egyetemmel bezárólag nincs elhanyagolható láncszeme, azonban a nem 180
