Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről... a magyar nemzetiségű fiatalokat. 1948 novemberében helyenként ugyan nyíltak magyar osztályok, a magyar nyelvű oktatási hálózat azonban csak egy évvel később kezdett kiépülni. 1950-51-ben a magyar iskolák hálózata nagyjából megegyezett a magyar településhálózattal: több mint 600 magyar alapiskolában folyt tanítás. Ezt a nagyméretűnek sejtett kibontakozást azonban a fokozatos visszafejlesztés követte. 1978-ig 233 alapiskolát számoltak fel. A felszámolás sokat elemzett okai mellett ismét fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer rosszul értelmezett racionalizálásával - azaz a falusi iskolák bezárásával - párhuzamosan érvényesült a magyar iskolákat megszüntetni kívánó szándék. A magyar iskolahálózat egyre szaporodó foghíjai pedig a magyar szülőket arra kényszerítették, hogy szlovák iskolába írassák gyermekeiket. Azon községek zömében, ahol megszüntették a magyar alapiskolát, a szlovák iskolát nem számolták fel. Ezért a magyar községek százaiban a szlovák iskolát látogató gyermekek többsége magyar. A magyar alapiskola-hálózat ritkulásával a központinak kinevezett magyar iskolák 20-30 km-es felvevő körzettel rendelkeznek. Ez a helyzet a 6-10 éves gyerekek számára gyakorlatilag lehetetlenné tette az anyanyelvi iskola látogatását. Humanitárius szempontból elfogadhatatlan az ilyen kiskorúak ingázása, főleg szervezettség nélkül. Ennek ellenére mégis gyakoriak az ilyen esetek. A magyar alapiskolák sorozatos megszüntetése következtében 1978-ban a magyar nemzetiségű iskolakötelesek 21%-a látogatott szlovák iskolát. Ennek azonban más okai is vannak. A gyerekeiket magyar iskolába járató szülőkre a többségi nemzet részéről nehezedő elítélő társadalmi nyomás sok esetben olyan irányba befolyásolja a szülőket, hogy ne magyar iskolába járassák gyermeküket. Az ilyen helyzeteken kívül sok esetben a magyar iskolákban uralkodó kedvezőtlen körülmények is befolyásolják a magyar szülőket az iskolaválasztásban. Az egyik ilyen tényező volt éveken keresztül a szakképzett pedagógusok hiánya. Ugyanis 1949-50-ben összesen alig száz szakképzett magyar pedagógus akadt Csehszlovákiában, aki taníthatott is. A két világháború közötti időben működött magyar pedagógusok a háború után vagy elmenekültek az üldöztetések elől, vagy 1945-48 között kitelepítették őket az országból, vagy nem feleltek meg az 1948 után támasztott ideológiai követelményeknek. Ennek következtében még ma is 20-25%-kal kevesebb a szakképzett pedagógus a magyar iskolákban, mint a szlovákokban. A felelősség emiatt azonban az iskolaügyi hivatalokat terheli, és ez semmiképpen nem hárítható a magyar iskolákra, mint ahogy azt a pozsonyi PRAVDA 1982. március 15-i számában megjelent széljegyzetben igyekszik tenni Jaroslav 179
