Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... több mint 40%-a még mindig a mezőgazdaságban dolgozott. Az iparfejlesztés annyira korlátozott volt ezen a vidéken, hogy nem volt képes lekötni a terület magyar lakosságának a modernizálódó mezőgazdaságból fokozatosan felszabaduló munkaerejét. Azonban a mezőgazdaság fejlesztése is visz- szafogott volt, hiszen 1970-ben is még kereken 100 ezer magyar foglalkozott földműveléssel. A gazdaságilag aktív magyarok 35%-a. Nehéz megállapítani, hogy a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a mezőgazdaságban foglalkoztatott magyarok számának csökkenésében mennyi az érdeme a modernizálásnak és mennyi a szociális bizonytalanságnak. A fiatalabbja már a saját bőrén tapasztalta azt, amit az 1960-as évek második felében végzett felmérés megállapított, hogy a csehszlovákiai magyaroknak országos viszonylatban a legalacsonyabb a szociális és a társadalmi státusa. Ez pedig közvetve, de közvetlenül is összefüggött a mezőgazdasági tevékenységgel, főleg annak elavult módszereivel, de a szakszerűtlen központi irányítással is. A földműves ugyan megtermelte a saját élelmiszerszükségletének egy részét, ez azonban - ellentétben a falusi ember jólétéről kialakult hiedelemmel - még csak a szociális minimum volt. A földművesmunka utáni jövedelem az irányítási és termelési módszerek következtében nem áll arányban a ráfordított munkamennyiséggel, főleg ha összehasonlítjuk az ipari munkával. Továbbá ebben az időben csökkentették a háztáji földterületeket, és megszüntették ezek egyéni megművelését, ami szintén korlátozta a megélhetési lehetőségeket a falvakon. A szövetkezeti tagok nyugdíjbiztosítását 1965-ben bevezették ugyan, amellyel bizonyos mértékben csökkent a megöregedett tagok létbizonytalansága, de országos méretben mindmáig az ő nyugdíjuk a legalacsonyabb. Az ipari munkahelyek előnyösebb nyugdíjalapot biztosítottak. Ehhez hozzájárult a szövetkezetek emberileg és gazdaságilag érzéketlen és meggondolatlan összevonása is, ami Dél-Szlovákiában egybeesett a nemzetiségi politika fokozott torzulásával. A túlnyomóan magyar tagságú szövetkezetek összevonása szlovák tagságú szövetkezetekkel adminisztratí- ve, de sok esetben gazdaságilag is a magyar tagságú szövetkezeteket juttatta hátrányos helyzetbe. Ennek mérhető kihatása volt a termelékenységre, és negatívan hatott a magyar kisebbség alkotmányos jogainak érvényesítésére is. A felsorolt problémák zömmel ugyan általános gondjai a földműves szövetkezetek dolgozóinak, nemzetiségi hovatartozás nélkül. Mivel azonban a magyar lakosság létszámához képest jóval nagyobb arányban foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, így ezek a negatív jelenségek sokkal intenzívebben érintették - közvetve vagy közvetlenül -, mint a cseh vagy szlovák 174
