Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988)
Leltár - A csehszlovákiai magyar kisebbség... hányszor súlyosabb nyomástól szenvednek azok a magyarok, akik a hivatalos hatalmon kívül álló közösségekhez tartoznak. Példaként: egy vallásos magyar evangélikus vallásossága miatt aligha érthet egyet a hivatalos hatalommal és annak ideológiájával, esetleg szembe is kerülhet vele. És biztos, hogy emiatt nincs reménye felfelé ívelő karrierre. Magyarsága folytán pedig eleve konfliktusossá válik az élete a hivatalos nemzetiségi politika elnyomó jellege miatt, valamint a szlovák civil társadalom egy részének magyarellenes magatartása miatt. Ráadásul az egyházon belül is elnyomás áldozatává válik, mert a szlovák evangélikus egyház nyíltan igyekszik felszámolni a magyar hívek közösségeit. Jogvédő Bizottságunkat - amellett, hogy végül is egyenjogú helyet sikerült kivívnia a csehszlovákiai nem hivatalos ellenzék köreiben - az elmúlt tíz év folyamán különböző irányból több vád érte. Kezdetben azt vetették a szemünkre, hogy bizottságunk nevében senki sem lép fel személyesen. Ezzel a fenntartással főleg a Charta '11 viszonyult hozzánk. Emiatt nem alakult ki bensőségesebb kapcsolat a Charta és a bizottság között. Az 1980 tavaszán létrejött első - tapogatózó - találkozásnak ezért csak 1983 októberében lett folytatása. Feltételezhető, hogy hasonló oka lehetett annak a gyanakvásnak is, amellyel bizottságunk 3. dokumentumát fogadták. Amikor 1979 őszén a Szabad Európa Rádió magyar adásában beolvasták ennek szövegét, a szerkesztő megkérdőjelezte az eredetét. Olyan alaptalan vád is ért bennünket, hogy elzárkózunk a Csehszlovákia többségi nemzetei körében kialakult polgárjogi mozgalomtól. Ezt főleg a Nyugaton élő szlovák emigránsok egy része hangoztatta, egy időben azzal a bírálattal, hogy jogvédelmi tevékenységünkkel nem kapcsolódunk az általános emberi jogok védelméhez, mert csupán a kisebbség helyzetével foglalkozunk. Konzervatív cseh és szlovák - ellenzéki és emigráns - körökből pedig annak a véleménynek adtak hangot, hogy alaptalan bizottságunknak a magyar kisebbség elnyomásáról szóló állítása, hiszen Csehszlovákiában a magyar kisebbség tulajdonképpen több jogot élvez, mint a szlovákok. Többen úgy vélték, hogy nem vagyunk elég aktívak (a magyar kisebbség egy része is ilyen nézeten volt), figyelmen kívül hagyva azt, hogy - egyrészt - tevékenységünket a többségiekétől eltérő módon, specifikus helyzetben fejtjük ki. Emiatt körültekintőbben is. Másrészt, hogy bizottságunk főleg a magyar nemzeti kisebbség helyzete miatt jött létre, és nem a polgárjogi és az emberi jogi mozgalmak „divathullámának” hatására. Ha csupán az lett volna a célunk, mint az övék, elegendő lett volna csatlakozni például a Charta ’77-hez. Azt a kifogást is felhozták ellenünk, hogy az 163
