Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988)
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... 1. eldöntésének nehézsége miatt, hogy meddig lehet a nemzetiségi kérdést emberi jogi kérdésnek tekinteni, és mettől kezdve politikainak. Ha megítélésük szerint politikai színezetet kap, túllépi a Charta kereteit. Egy részük viszont azon a nézeten van, hogy az 1950-es és ’60-as években domináló szlovákellenes cseh politikában kell keresni a mai hivatalos szlovák politika magyarel- lenességének okát. Emiatt (az akkori cseh politika miatt) azonban - szerintük - felelősség hárul a csehekre, és ezt azzal csökkenthetik, hogy szót emelnek a magyar kisebbség mai elnyomása miatt. A chartások tétovázásának másik oka pedig abban keresendő, hogy addig nem hajlandók dokumentumban értékelni a magyar kisebbség helyzetét, amíg nem kapták meg ehhez a szlovák ellenzék képviselőinek támogatását (mivel a magyar kisebbség Csehszlovákia szlovákiai részén él). A Charta aláírói között azonban elenyészően kevés szlovák van, ezért a Chartán kívüli szlovák körök - leginkább a szlovák katolikus politikai klerikalizmus híveinek - támogatását kellene ehhez megszerezniük. A fenti rövid eszmefuttatás alapján nyilván sejthető, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség - amint azt anyagaink is bizonyítják - többszörös elnyomástól szenved: politikaitól - az elnyomó hivatalos hatalom mindenkire nehezedő totalitása miatt, ideológiaitól - a hivatalos ideológia mindenre kiterjedő dogmájától, nemzetitől - a hivatalos hatalom elnyomó nemzetiségi politikája miatt, és társadalmitól - a szlovák nemzet egy részének hol latens, hol agresszív magyarellenessége miatt. És ezen - egyelőre - még a nem hivatalos társadalmi szolidaritás sem segíthet, hiszen a nemzeti és a társadalmi elnyomás gyökerei átszövik a hivatalos hatalommal szemben álló nem hivatalos társadalmi ellenzéket is. Azok a csehszlovákiai magyarok, akik beépültek a hivatalos hatalmi szerkezetbe és többé-kevésbé élvezik ennek előnyeit, szintén érzik, hogy csupán másodrangúak, és hűségük bizonyítására nekik sokkal több energiát kell kifejteni és több figyelmet kell fordítani, mint a többségi nemzet tagjainak. Tudunk rá példát, hogy Szlovákia egyik magyarok és szlovákok által lakott járásában - Losoncon - a Kommunista Párt magyar nemzetiségű funkcionáriusa (a párt járási bizottságának ideológiai titkára) egy ízben felsőbb fórumon szót emelt a magyar kisebbséget sújtó intézkedések ellen. Azóta hűvösen viszonyul hozzá a párthierarchia. Ezért könnyű elképzelni, hogy 162
