Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988)
Leltár - A csehszlovákiai magyar kisebbség... A magyar kisebbség Csehszlovákiában ezért csak akkor mer szót emelni saját védelmében - akár a hatalmi szándékkal szemben is ha környezete tisztán vagy túlnyomórészt magyar. Azaz, ha nem kell tartania a környező civil társadalom elutasításától. Erre az 1984-es tömeges tiltakozási hullám a legjobb példa. Szinte csakis a magyar iskolák pedagógusai, diákjai vagy a tisztán, esetleg túlnyomórészt magyar lakosú községekben merték személyesen és nyíltan felemelni a szavukat a magyar kisebbséget sújtó iskolaügyi törvénytervezet ellen. A helyzetet tovább bonyolítja - főleg a jogvédelem terén -, hogy még azoknak a többségieknek a zöme is, akik lándzsát törnek a magyar kisebbség helyzetének a jelenlegitől jobb megoldásáért, a bajok nyíltabb megvitatásáért, kellemetlenül érzi magát, ha bizottságunk egyértelműen és kendőzetlenül tárja fel a magyar kisebbség elnyomásának eseteit. Az érzékenység főleg a szlovák civil társadalom magyarellenes megnyilvánulásainak említésekor mutatkozik. Azoknak a szlovákoknak egy része, akik nemzetük iránt odaadok és szemléletük értékközpontú, lappangó lelkifurdalást érez a magyar kisebbség elnyomása miatt, de főleg azért, mert ez a körülmény rossz hírnévbe hozhatja a szlovák nemzetet. Ezért az elnyomás okát szeretné - szinte csakis ezt - a jelenlegi politikai rendszer nyakába varrni (hiszen ez amúgy is elnyomó rendszer, elnyomja a többségi nemzetet is). A felelősséget oly módon szeretné a rendszerre hárítani, hogy azzal mentesítse a szlovák civil társadalmat bármiféle vád alól. Azzal érvelve, hogy a fennálló politikai rendszer hatalmi ideológiájának lényege a sajátosságok elnyomása. Ezért véleménye szerint az elnyomás eszközeit is ez az ideológia irányítja, és nem a szlovák nemzeti célok soviniszta képviselete. Emiatt a szlovákság, úgymond, nem csupán nem veszi ki részét a kisebbség elnyomásából, de nem húz belőle nemzeti vagy hatalmi hasznot sem. Ezért vagy kicsinyíteni igyekszik a szlovákok spontán magyarellenes akcióinak jelentőségét, vagy a társadalom perifériáján élő, esetleg az elnyomó hatalom szolgálatában álló elemek egyéni megnyilvánulásainak tartja. Ez az álláspont az 1987-es tavaszi pozsonyi és Pozsony környéki magyarellenes gyújtogatásokkal kapcsolatban mutatkozott meg a legszembetűnőbben. (Lásd a jogvédő bizottságnak az 1987-es évre vonatkozó megfelelő dokumentumait.) Feltételezhetően ezzel, a felelősséget elhessegető magatartással függ össze, hogy a Charta ’77 sem foglalt állást mindmáig a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban, eltekintve egy-két részletkérdéstől. A Chartán belül is megoszlanak a vélemények a magyarkérdésről. Legfőképp ama kérdés 161
