Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988)
Leltár - A csehszlovákiai magyar kisebbség... polgárjogokat biztosító különböző nemzetközi egyezségokmányok parafá- lása és törvényként való kihirdetése ellenére is. Az világos volt számunkra, hogy 1978-ban a hivatalos hatalomnak a magyar kisebbségre irányuló szándéka semmiben sem tért el attól az akarattól, amely 1945-48 között vagy a két világháború között szabályozta a csehszlovák hivatalos politikát. Csupán módszerbeli különbségek voltak az egyes korszakok nemzetiségi politikájában. 1978-ban úgy értékeltük a helyzetet, hogy a korábbi - 1948 vagy az 1968 utáni - néhány évhez képest a magyar kisebbség felszámolásának folyamata gyorsított ütembe csapott át. 1978 áprilisában ezt tapasztalatból tudtuk, de rendszeres és tudatos helyzetfelmérő munkához, jogvédelmi tevékenységhez csak azután foghattunk, hogy tisztáztuk magunkban a magyar kisebbség elnyomásában szerepet játszó elemek közötti összefüggéseket. Azaz, hogyan kapcsolódik például az iskolák visszafejlesztése a szociális és a társadalmi státus kérdéséhez, menynyire befolyásolja a demográfiai tényezőket a szociális helyzet, mennyire tekinthető az asszimiláció a foglalkoztatottság, az iparosítás és a többségi nemzet társadalmi nyomása függvényének, valamint hogyan függnek össze a többségi nemzet elvárásai és a jelenlegi totalitárius hatalom uralkodási elvei. Tevékenységünknek erre a szakaszára azonban már hatással volt mind a Charta ’77, mind pedig más, nem hivatalos közép-európai ellenzéki csoportosulás, főleg a magyarországi „demokratikus ellenzék”, amelynek szellemi segítsége nélkül bizottságunk aligha tudta volna elvégezni a kiadott dokumentumokkal lemérhető munkát. Minden fontosabb kiadványunkat megküldtük mind prágai, mind budapesti barátainknak. Noha bizottságnak nevezzük magunkat, nem szabad ezen hagyományos testületet vagy akár állandó baráti társaságot érteni, amely rendszeresen találkozik, ülésezik. Ez több tucat ember alkalmi munkatársi érintkezése folytán kialakult laza közösség, amelynek összetétele az elmúlt tíz év folyamán többször megváltozott. Egyik legfontosabb alapelvünk - amint azt már jeleztük - a mai napig az, hogy a bizottság munkájába a folyamatosan, időnként, vagy egy-egy alkalommal bekapcsolódó személyek névtelenek, pontosabban: megnevezetlenül maradjanak. Úgy látjuk, hogy azoknak, akik vállalják ezt a munkát, csupán ez jelenthet némi védelmet a hatalomtól való üldözéstől, a többségi társadalomtól való kiközösítéstől és a magyar kisebbség társadalmának tőlük való elhidegülésétől. Ez utóbbi helyzet kialakulásának lehetősége talán a legmeglepőbb. A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi szerkezetét ugyanis az elnyomó 159
