Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... A jogkörről folytatott tárgyalásokon gyakran kellett egyedül képviselnem álláspontunkat, mert többször villámülésre hívták össze a társulás elnökségét, és ekkor tizennégy ellenében kellett védenem követeléseinket. Alacsony színvonalú tárgyalások voltak ezek, telve ellenünk irányuló indulatokkal, káromkodásokkal, veszekedésekkel. Egyszer sem jutottunk megegyezésre. A szlovákiai ifjúsági társulás jogi érzékét tekintve is teljesen komolytalan partner volt. És sajnos ennek nem csupán az volt az oka, hogy sok tagja a régi, monolit ifjúsági szervezetből mentette át oda magát, hanem a társadalmi méretű politikai kulturálatlanság is. A szlovákiai társulás központi tanácsának elnöksége közben azzal fenyegetőzött, hogy majd külön megegyezik az ukránokkal, és a velük kötött megegyezést tekintik érvényesnek ránk is. Ekkor elutaztam Eperjesre, hogy az ukránokat megnyerjem a közös állásfoglalásnak, minthogy ők addig passzívak voltak, és a mi uszályunkba kapaszkodtak. Ok nem kiáltották ki az önálló ukrán ifjúsági szervezetet, hanem kezdettől fogva azonosultak a központilag meghirdetett elképzeléssel, s létrehozták az ukrán nemzetiségű CSISZ funkcionáriusokból az Ukrán Ifjúság Központi Tanácsát. Ezzel az új struktúrában ugyanarra a szintre emelkedtek, ahová most minket szándékoztak degradálni. Reméltem, hogy megnyerem az ukránok vezetőit. Látszólag mutattak is rá hajlandóságot. Átadtam nekik a mi követelésünk pontjait, majd megegyeztünk, hogy egymás tudta nélkül nem lépünk egyezségre a társulással. Majd kezet szorítottunk, és visszarepültem Pozsonyba. Ez után függesztettek fel másodszor is az állásomból, mert az ukránok elárulták a náluk tett utamat, és külön megállapodást kötöttek a társulással. A társulás és a mi képviseletünk között nem jött létre megegyezés a Magyar Ifjúság Központi Tanácsának jogköréről, hanem a MISZ betiltása után a társulás önkényesen döntött. Az ukrán bajtársak régi funkcionáriusi hagyományokat követő magatartása nem ért meglepetésként bennünket. A szlovákiai ukránoknak mind nemzeti, mind társadalmi tudata messze elmaradt az ország többi nemzetének tudati szintje mögött. A második világháború utáni években olyan nyomáshullámok érték ezt a pár tízezernyi keleti szlávot, hogy teljesen elvesztették identitásukat. Nemzeti tudatuk összekuszálódott, mert a kisorosz származásúakat (eredetileg ruszinokat, avagy ruténeket) hivatalosan ukránná nyilvánították, s egyházi rítusukat - mely görög katolikus volt - rendeletileg pravoszlávra változtatták. Politikailag felhasználták őket a „spontán” szovjetbarátság erősítésére, sőt egy esetben Kelet-Szlovákia Szovjetunióhoz való csatolásának 152
