Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Leltár - Kutyaszorító kérvényezését is kikényszerítették belőlük - ez azonban megmaradt a politikai kísérlet szintjén. Mindazáltal bennük alakult ki a legnagyobb félelem a Szovjetunió közelsége miatt, hiszen egyáltalán nem óhajtottak oda tartozni. Emiatt sokuk megvált a rutén, illetve ukrán nemzetiségtől, és inkább szlovák lett; sokan elköltöztek hagyományos területükről. Társadalmi rétegződésük is erősen eltért az országosan jellemzőktől, mert a rutének-ukránok zömmel alsóbb társadalmi rétegbe tartoztak, csupán elhanyagolható középrétegük volt, de aránylag nagyszámú értelmiség települt rájuk, ennek zöme pedig konjunktúra-lovag volt, és a szovjet orientációjú politika árnyékában ügyeskedett. Vezetőjük, oltalmazójuk és inspirátoruk Vasif Bil’ak volt, aki már évtizedek óta a párt szlovákiai ideológiai titkára és tíz esztendeje országos főideológusa is volt. A rutén-ukrán értelmiségnek az a töredéke, amely tudata és magatartása által is kiemelkedik ebből a közegből, a kiúttalanság és a céltalanság mezsgyéjén lebeg, mert nincs bázisa a rutén-ukrán lakosság között. Sorsuk az egész ország területén való szétszóródás, főleg Csehországban, illetve egy részük a nyugati ukrán emigráció irányába tájékozódik. * * * Fokozatosan világossá vált mindannyiunk számára, hogy az önálló szervezetet nem tudjuk megvédeni semmilyen módon, de nem adtuk fel ifjúsági mozgalmunk hagyományait. Ezt nyilvánosan is kimutattuk. 1969 júliusának végén és augusztusának elején megrendeztük az V. Nyári Ifjúsági Találkozót. A táborozáson több mint négyszáz magyar fiatal vett részt az ország különböző részeiből, még Csehországból is. A részvételi lehetőséget nem kötöttük szervezeti tagsághoz, teljesen szabadon lehetett jelentkezni, ez is mozgalmunk saját hagyománya volt, és módszereink ebben is különböztek a hivatalos ifjúsági mozgalom addigi módszereitől. Az V. NYIT hivatalos ünnepélyes megnyitóján megjelent a szlovákiai társulás elnöke, és ígéretet tett a nemzetiségi ifjúság követeléseinek teljesítésére. ígérete azonban nem önálló szervezet létrehozásának lehetőségére vonatkozott, hanem a Magyar Ifjúság Központi Tanácsának megalakítására. Az igazsághoz tartozik, hogy nem a társulás elnöke (Róbert Harencár) volt a megegyezés legfőbb kerékkötője, jóllehet ő közvetlenül a párt álláspontját képviselte, lévén ebben az időben az SZLKP KB Elnökségének tagja. O mégis hajlandó lett volna több kompromisszumra is, azonban a szervezetek képviselői hajthatatlanok voltak jogaink elismerésének kérdésében. A társulás elnökét rövidesen - a „konszolidáció” folyamatában - kibuktatták minden tisztségéből, legnagyobb 153
