Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. megyejogú várossá minősítették. így alakult meg Pozsonyban a CSEMA- DOK városi bizottsága, fizetett titkárral, s ezt az állást én töltöttem be három hónapon keresztül, innen irányítva ifjúsági szövetségünk szervezését. Emellett végeztem a CSEMADOK városi szervezetének irányítását is, melynek első és a hagyományoktól eltérő eredménye a pozsonyi magyar értelmiség klubjának megalakítása volt. A szervezés igen nagy lendülettel kezdődött, megalakult a vezetőség is. Csak hát később kiderült, hogy a pozsonyi magyar értelmiség nem tudta megfogalmazni programját, nem találta meg a különböző korú és érdeklődésű értelmiségieket összefogó közösségi célt. Emiatt egy év alatt felbomlott a társaság. A pozsonyi magyar értelmiség derékhada ekkor az „1928-asok” nemzedékéből került ki. Ez a korosztály volt az ’50-es évek „alkotó ifjúsága”, és láthatólag belefáradt ebbe. Természetesen az ilyen életérzés nem volt ismeretlen a szlovákság körében sem, de a nemzeti önállóság kilátása általában bizakodóbb hangulatot keltett, s a szlovákok általában több reménységgel néztek a jövőbe. A magyaroknak azonban semmi okuk nem volt erre, és ezt a nyomasztó terhet még súlyosabbá tették azzal, hogy átadták magukat a pesszimizmusnak, letargiának. Sajnos, ez a hangulathullám szinte felerősödve érte el a fiatalabb magyarokat, az 1935-ösök nemzedékét, és ma már az 1945-ösök között pusztít. Ennek egyik következménye például a gyermektelenség, s a csehszlovákiai magyarok népszaporulatának - gyorsuló ütemű - visszaesése, a szlovák nemzetiségűek pedig 1971 és 1978 között tíz százalékkal gyarapodtak. * * * 1968. augusztus 21-e után világossá vált, hogy a demokratizálódás minden addigi vívmánya halálra ítéltetett. De az elkezdődött folyamatok zöme formailag mégis befutotta a hivatalos rendezés pályáját, s majd azután számolták fel - diktált „önkéntességgel”, vagy különböző határozatokkal. E miatt a formai tehetetlenség miatt ülhetett össze 1969 februárjában a Szlovákia területén alakult ifjúsági szervezetek konferenciája is, melyen megalakult a Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulása. Az ifjúsági konferencián először is határozatilag meg kellett szüntetni a régi szervezetet, a CSISZ-t. Az összes szlovákiai küldött közül csak a dunaszerdahelyi járás küldöttei szavaztak a feloszlatás ellen. Több okból is. A járás társadalmi szerkezete egyöntetű volt, ezért nem alakult ki semmilyen feszítő erő; a nemzetiségi kérdés nem teremtett kényszerhelyzetet, mert a járás lakosságának több mint 90%-a magyar volt; a járás megalkuvó, baloldali vezetősége ellenezte a 138
