Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Leltár - Kutyaszorító ’68-as megújhodást; az országos ifjúsági mozgalom régi vezetői, akik szintén ellenezték a szervezet átalakítását, külön is erősítették a dunaszerdahelyiek ez irányú hajlandóságát. A helyzet egészen elképesztő volt, mert a dunaszerdahelyiek szövetségre léptek a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának azon tagjaival, akik meg akarták tartani az egységes (kommunista típusú) szervezetet. Egy éven keresztül együtt próbáltak ellenszegülni a szervezet átrendezésének, holott a szerdahelyiek kivétel nélkül magyarok voltak, amazok pedig nem rejtették véka alá sovinizmusukat, minduntalan támadták a MISZ-t, mindenütt a magyar ifjúság önállósulása ellen foglaltak állást. Valószínűleg ez volt az egyik fő oka annak, hogy kitartottak az egységes szervezet mellett, mert abban zavartalanul ellenőrizhették volna a magyar ifjúságot. A végkifejlet egyértelmű képet teremtett. A konferencia megszüntette az egységes szervezetet, a dunaszerdahelyiek egyedül maradtak álláspontjukkal, központi támogatóik pedig alakítottak egy új szervezetet, az ún. Falusi és Városi Fiatalok Szervezetét, mely a régi, egységes szervezet alapelveire épült, s így az új társulásban kialakították azt az „egészséges mag”-ot, mely később alapja lett az ifjúsági szervezetek összeolvasztásának. A dunaszerdahelyiek ekkor hirtelen nagy csalódásukban majdhogynem a MISZ-t kezdték támogatni, de végül is ehhez az új szervezethez csatlakoztak, teljesen szembefordulva az ország magyar ifjúságának törekvéseivel. Egyébként nemcsak az ifjúsági mozgalomban nyilvánult meg a dunaszerdahelyiek szeparatizmusa, hanem a magyar kisebbség más jogi harcaiban is. Csak részben azonosultak a CSEMADOK 1968. március 15-én nyilvánosságra hozott memorandumával. Augusztus 21-én a varsói szerződés csapatait is szeretettel fogadták - a járási pártvezetés etette, itatta a szovjet tiszteket. A dunaszerdahelyi járás magyarsága ezzel átmenetileg teremtett ugyan magának bizonyos politikai pozíciót, de a szlovákiai magyarok nyolcvan százalékát, mely sokkal nehezebb körülmények között élt, a társadalmi periféria irányába lökte, hozzájárult a kisebbségi front feldarabolásához, és erősítette a szovjethű konszolidáció bázisát, mely egyebek között a magyar kisebbség politikai, társadalmi és gazdasági diszkriminációját is célul tűzte maga elé. Ez volt a következménye a helytelenül értelmezett reálpolitikának. * * * A szlovákiai ifjúsági szervezetek társulását kikiáltó konferencián kellett végleg meghatározni a magyar ifjúság és a többi szlovákiai ifjúsági szervezet 139
