Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... Épp nem ért rá, ugyanis akkor már minden óvintézkedés ellenére robbant a bomba. Felszólalt Jirí Müller prágai küldött, a Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának képviseletében. Körülbelül huszonöt percig tartó beszédében támadta a szocialista társadalom hivatalosan szentesített fő alapelvét, a párt vezető szerepét, ennek következménye az állampolgárok iránt megnyilvánuló elemi bizalmatlanság. Ugyanez az állapot uralkodik az ifjúsági szervezetben is, ezért alapjaitól kezdve át kell építeni. Müller előadta a szövetség átszervezésének javaslatát. E szerint az ifjúság szervezetének tükröznie kell az ifjúság korosztályi és szociális rétegződését. A szlovákiai küldöttek nagy része állást foglalt Müller ellen. A folyosói vitákban pedig elszabadultak a nacionalista érzelmek: szlovákellenesnek nyilvánították Müller hozzászólását. Ez számomra érthetetlen volt, hiszen a felvázolt új szerkezet nem helyezte egyik nemzetet sem a másik fölé. A két országrészben már ekkor is erős volt a párhuzamosság. Az egyik vitázó csoportban elhangzott vélemény világított rá a szlovák küldöttek indulatának okára: a csehek gondolták ki, majd ők fognak irányítani. Tulajdonképpen ez lett a szlovák küldöttek félhivatalos álláspontja is, mert a Pozsonyi Komensky Egyetem küldöttségének vezetője mondta ki ezt a véleményt. Hogy a szlovákok Müller hozzászólását nacionalista színben tüntették fel, abban minden bizonnyal közrejátszott vezető szerepét védeni akarván a párt mesterkedése is. így könnyebb volt megfúrni a cseh felszólaló javaslatait, és elhatárolódni a Prágai Műszaki Egyetem küldöttétől. A nagy zűrzavarban természetesen elsikkadt az én szúnyogdünnyögésű megjegyzésem, amely azonban autonómiapárti koncepciója révén inkább a Müller által felvázolt, új struktúrába illeszkedett volna, mint a fennálló, monolit szerkezetbe. Beadványom után a fejmosást a következő év januárjában vagy februárjában kaptam meg - „merészségemért” és „hálátlanságomért”. Még szerencse, hogy idejében közbeavatkoztak, mondta „pártfogóm”, mert így megmentettek egy kellemetlenségtől. Sejtettem, hogy mi lett volna ez, ugyanis Müllert azonnal kicsapták a Műszaki Egyetemről és bevonultatták katonának. Azt is mondták a „fehér ház”-ban, hogy túl forrófejű vagyok, meggondolatlan, és nem látom az összefüggéseket. Bizalmatlansággal és türelmetlenséggel viszonzom a párt jóhiszemű szándékát és irántam tanúsított türelmét. Inkább hagyjak mindent rájuk, ők majd bölcsen elirányítják az ifjúság sorsának hajóját. Összeütöttem a bokámat és sietős léptekkel távoztam. * * * 120
