Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. szórványban, szerte a világon. Az ő összefogásukat kiemelt nemzetpolitikai feladatnak kell tekinteni. * * * A nemzetpolitika legsúlyosabb tehertételét a Magyarország 1920-ban meghúzott államhatárain kívül élő nemzetrészek sorsa alkotja. Az első világháborút lezáró, Versailles-i békerendszernek Magyarországra vonatkozó része ellen tiltakozó magyar revíziós politika 1941 decemberéig sikeresnek bizonyult, de a második világháború harctéri fejleményei, valamint Horthy - Angliától és a Szovjetuniótól kudarcra ítélt - kilépési kísérletei hamarább jelentették ennek a csődjét, mintsem hogy véget ért volna a háború. Ettől kezdve, gyakorlatilag a rendszerváltozásig, a magyar politika annak hangoztatásán kívül, hogy nincsenek határrevíziós igényei, nem talált ki semmilyen megoldást az elszakított nemzetrészek megsegítésére, helyzetük javítására. Az elszakított területekről való lemondás hangoztatásától várta - úgyszólván ellenszolgáltatásként - az elszakított nemzetrészekkel való bánásmód megváltoztatását. Említettük, hogy ezért nem csak a szovjet típusú rendszert terheli a felelősség. Emiatt számított nemzetpolitikai fordulatnak Antall József idézett mondata, mert alapvető gondolkodásváltást jelentett, és ez biztató hatással volt az akkori magyarságpolitika képviselőire, művelőire. Az 1990-es évek legelejétől létrejöttek különféle nemzetpolitikai műhelyek, amelyekben magyarországi és az államhatárain kívül élő magyar szakpolitikusok, szakemberek működtek együtt a feladatok és a lehetséges célok rendszerezése érdekében. Ezekben a műhelyekben és az általuk szervezett konferenciákon fogalmazták meg a közösségi vagy csoportjogok fontosságát, az önkormányzatiság és önrendelkezés kérdéskörét, a Kárpát-medencei nemzetek társnemzeti kapcsolatát és az elszakított magyar nemzetrészek ennek kialakításában betöltendő szerepét, valamint mindezek végkövetkeztetéseként a szülőföldön való maradás és boldogulás célját. Mindebben gyakorlatilag egyetértett az egész Kárpát-medence magyar politikai képviselete, erről tanúskodik az első magyar-magyar csúcstalálkozón, 1996. július 5-én lefolytatott vita és az elfogadott közös nyilatkozat. Ennek alapján alakult meg 1999 februárjában a Magyar Állandó Értekezlet, és ez vezetett az ún. státustörvény megalkotásához, valamint, a magyarigazolvány-rendszer kiépítéséhez. A 2001. évi népszámlálásokból azonban az mutatkozott meg, hogy hiába tisztáztuk elméletileg a nemzetpolitikai feladatokat, hiába kezdődött el 108
