Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei a nemzetpolitika intézményesítése és eszközökkel való ellátása, a korábbi évtizedek elhibázott nemzetpolitikájának keserű gyümölcse éppen a diktatúrától való megszabadulás után érik be, és az évtizedeken át tartó mulasztások a későbbi nemzedékeket halmozottan terhelik. A kommunizmus bukása nem olvasztotta fel a Magyarország államhatárain kívül rekedt magyar emberek leikébe fagyott félelmeket. Ezekre a félelmekre telepítette a szomszéd nemzeteknek immár felszabadult és demokratikusan, azaz nyíltan megnyilvánuló többségi sovinizmusa az új félelmeket. A magyarlakta területeket évtizedeken át gazdasági ámyékövezetbe szorították, e helyzet súlyos következménye - a nélkülözés - a szabad választási lehetőségek között elviselhetetlenné vált. Az utazás szabadsága nem a turistaforgalmat növelte, hanem a szülőföldről menekülők számát, főleg a fiatalokét. A státustörvény megalkotása után ismét bénultság telepedett a magyar közéletre, pedig akkor kellett volna megvalósítani a szülőföldön megtartó gazdasági programokat, valamint oktatási, közművelődési és közösségépítő támogatásokat juttatni. Az eltelt egy évtizedben nem a fejlődés volt tapasztalható, hanem a visszaesés - még ha helyenként sikerült is egy-egy rész- eredményt kiharcolni, a Felvidéken a magyar egyetemet, Erdélyben erdők, legelők, birtokok visszaadását és a román nyelvi kizárólagosság mérséklését, Délvidéken a Magyar Nemzeti Tanácsot. Ezek az apró sikerek azonban a napi életben nem jelentettek alapvető változást, ráadásul a kisebbségi helyzetben élő magyarok nemzeti önazonossága is megroppant, mert a teljes magukra hagyatottság érzése hatotta át őket - saját életpályájukon kezdett teherré válni a nemzetükhöz való tartozás. Sokan ügy érezték, hogy Magyar- ország is elpártolt tőlük, súlyos belpolitikai gondokkal küzd, közben gazdaságilag is meggyengült. Az Európai Unióba való belépéshez fűzött reményük is túlzott volt, sőt tudatos félrevezetés áldozatának tekintették magukat. A Magyarországról a szomszéd államokba kitelepült működő tőke és vállalatok ugyancsak cserbenhagyták az ott élő magyarokat, sőt hozzájárultak - ha nem is tudatosan, de érzéketlenségük folytán - a magyar közösségek további rombolásához. Ilyen - főleg a felvidéken - a MÓL, az OTP és a CBA. * * * A klasszikus kérdés az ilyen összegzés után így hangzik: mit kell, mit lehet tenni? Nincs bölcs válasz. Egy azonban biztos: az 1990-es évek első felében volt egy magyar közösségi eszmélés, mely eredményt hozott legalább 109