Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei két sajátos vetülete van, és ezeknek meg kell jelenniük a nemzetpolitikában is. Az egyik az a tény, hogy Magyarország állami területén nem csak magyarok élnek. Igaz, hogy ezeknek nagy része több mint félezer éve él ezen a területen, tehát a magyarokkal való együttélésük történelmi gyökerű. A közös államiság tudata a nemzettudat sajátos fajtáját alakította ki, ezt pedig azzal lehetne jellemezni, hogy svábul is lehet valaki magyar, még ha nem is tud (jól) magyarul, és bár lehet magyar tudatú, emiatt semmiben sem csorbul a svábsága. A közös történelmi múlt miatt ugyanis ők is részei a magyar nemzeti közösségnek. A magyar nemzetpolitikának ez a vetülete szinte páratlan, de sajnos nincs végiggondolva. Említsünk két példát. Mondhatja-e Magyar- ország miniszterelnöke: mi, magyarok? Mondhatja, ha nem a magyarországi állampolgárok közösségéről beszél, hanem a nemzetről. A másik példa: Magyarország kormánya nemzeti alaptantervet dolgoztat ki. A nemzet történelmileg kialakult összetettsége miatt az alaptantervnek kell, hogy legyen egy általános magyarországi része, egy magyar nemzeti része, és a sajátosságok és az oktatási intézmények szerint kell, hogy legyen német, szlovák, román, horvát stb. ága is. A nemzeti alaptantervvel kapcsolatban az is gond, hogy nem vonatkozhat az ország államhatárain kívül élő magyarokra - tehát máris sérül nemzeti irányultsága, mert az államhatárnál véget ér az alkalmazhatósága, ezért az államhatáron túli irányokba csak segélyprogramokat lehet megfogalmazni. Ezért az alaptanterv helyesebb megközelítése lenne: országos alaptanterv, ezen belül a magyarországi nem magyarok számára megfogalmazott nemzeti tanterv és egy magyar nemzeti tanterv, amelynek léteznek államhatáron átnyúló megvalósítási tervei. Az ország- és nemzetpolitikai alapfeladat másik sajátossága abból fakad, hogy az ország államhatárán kívül, de annak közvetlen közelében élő, valamint attól távolabb élő, de területileg behatárolható és közösségileg meghatározható magyar nemzetrészeket - melyeknek lélekszáma mintegy két és félmillió - Magyarország egyetlen szomszéd államában sem tekintik közösségi jogalanynak. Ezért nem csupán szám szerint, hanem politikailag is kisebbségi helyzetben élnek, a közéletben csak az egyéni jogérvényesítés alapján vehetnek részt, és benne csak megalázó alkuk árán juthatnak előbbre, az adott államhatalomnak ki vannak szolgáltatva. Ezért Magyarországra - ezeknek a magyar közösségeknek képviselőivel egyeztetve - érdekképviseleti és jogvédelmi feladatok hárulnak. A nemzetről való gondoskodásnak van egy gyakran elfelejtett harmadik sajátossága is, hogy mintegy kétmillió magyar, illetve magyar származású él 107
