Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a nemzeten belüli, érzelmi töltésű politikai kapcsolatok ugyanannyira fontosak, mint a kulturális és nyelvi kapcsok. A nemzet ugyanis nyelvileg, kulturálisan, történelmileg és politikailag épül fel. Ha a történelmi és a politikai kapcsolatrendszer szétesik, a nyelv és a kultúra már nem tudja szervezetileg egyben tartani a nemzetet. * * * A magyar nemzetpolitikában Magyarországnak természetszerűleg kulcsszerepe van. Ezzel a helyzettel azonban vissza is lehet élni, és a visszaélés következményét a nemzet egésze sínyli meg. De az sem lehetetlen, hogy egyszer-egyszer bölcs ítélőképességünk lép előtérbe. Az elmúlt félezer évben - Mohácstól Trianonig - Magyarország országként létezett, hiszen senki sem vonta kétségbe országi létét, de állami létére nézve 1867-ig csak bábállamként, innentől 1918-ig pedig korlátolt felelősségű államként létezett. Trianon után azonban Magyarország nyakába szakadt a korábbi félezer évnek a nemzet iránt való, sajátos felelőssége. Ez időnként megoldhatatlan feladatok elé állította a maradék országot és kormányait. Voltak ugyan nemzetpolitikai feladatok, melyeket megoldhattak volna jól is, de már a 19. századtól, a reformkortól bal kézzel nyúltak hozzájuk. Ilyen volt a nyelvhasználat ügye. A második világháború óta hivatalban lévő magyarországi kormányok nagy része a nemzetpolitika szempontjából ugyancsak gyatra teljesítményt nyújtott. Ez nemcsak a Szovjetunió fennhatósága miatt történt így és nemcsak a kommunizmus okán, hanem azért is, mert korábban sem voltak rendszerbe szedve a feladatok, a kötelességek, és nem voltak megfelelően osztályozva a politikai célok. A most, 2012-ben a Magyarországnak nevezett államalakulatnak két fontos feladata van:- gondját viselni a felségterületén élő embereknek, és- gondját viselni a nemzetnek. A Magyarország jelenlegi területén élő állampolgári közösség kollektív érdekeinek képviselete ugyanúgy nemzetpolitikai feladatként értendő, mint az államhatárokon kívül élő nemzetrészek fennmaradásának támogatása. Ez attól nemzetpolitikai feladat, hogy Magyarország államként és országként való jó karban tartása és állampolgárai közösségének kielégítő módon való kormányzása a magyar nemzet egyetemes érdeke is. Viszont ennek a két alapfeladatnak - az országpolitikai és a nemzetpolitikai feladatnak - legalább 106
