Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei kormánypolitikákban is (2004 őszétől) az úgynevezett „kettős állampolgárság” kérdése. Ez a Magyarország államhatárain kívül élő, idegen állampolgárságú, de történelmileg magyarországi állampolgárságú elődöktől származó személyek magyarországi állampolgárságának könnyített megszerzésére vonatkozik. Azzal csak egyet lehet érteni és támogatni kell, hogy akinek felmenői az 1880. január elsején hatályba lépett első állampolgársági törvény értelmében eredendően Magyarország állampolgárai voltak, vagy akinek felmenői több nemzedékre visszamenően Magyarország állami területén születtek és azt nem saját elhatározásukból hagyták el, ezen törvény és módosításai szerint, Magyarország állami fennhatósági területére vonatkozó közjogi bizonyítványt, azaz állampolgárságot kapjanak, saját kérelmük alapján, könnyített eljárásban. A magyar állampolgárságot ugyanis a történelmi Magyarország feldarabolása után hatalmi erőszakkal vonták meg tőlük. A történelmi Magyarországnak pedig csak egyetlen jogutódja van: Magyarország. Az állampolgárság ügye azonban csak részben tartozik a nemzetpolitika vonzáskörébe. A nemzeten belüli kapcsolatok ugyanis nem közjogi jellegűek, még ha a közjogi kapcsok rövidebb-hosszabb ideig erősíthetik is a nemzeti összetartozás érzését, főleg a történelmiség viszonylatában. Annál inkább ide tartoznak azok, a napi politikához esetleg csak lazán kötődő kapcsolatok, amelyek a nemzeten belüli politikai összetartozást erősítik - a közös élmények, közös érdekek, közös jövőtervezés stb. Ezeket az érzelmi töltésű politikai kapcsokat azonban helytelen lenne besorolni a „politikai” - vagyis az állampolgárok alkotta - nemzet fogalomkörébe. Már csak azért is, mert ennek a közjogi háttérrel, államjogászok által megalkotott fogalomnak semmi köze sincs a hagyományosan (kulturálisan, nyelvileg, történelmileg, származás alapján) alkotott nemzethez. A „politikai nemzet” tulajdonképpen „közjogi nemzet”, a fogalomból azonban ki kell iktatni a nemzet kifejezést és a „közösség” szóval kell helyettesíteni. A nemzet fogalmát nem szabad összezárni a közjog fogalmával. Létezik ugyan a jogok és a kötelességek rendszerére épülő állampolgári közösség, de ennek a fogalomnak a nemzeti eredethez vajmi kevés köze van, hiszen 1879-ben az alattvalót minősítették át állampolgárrá és nem a nemzetet. Kossuth Lajos is ezzel a törvénnyel veszítette el állampolgárságát. Eszerint elvesztette a magyar nemzethez való tartozását is? Igaz, állami temetés nem járt ki neki, de a nemzet helyezte őt örök nyugalomra. 105
