Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei A kommunista hatalmi rendszer megdöntéséért kijáró babérokat mégis az 1989. év második félévében tevékenykedő renyhe utókor aratja le - noha néhány kivételtől eltekintve őket korrumpálta leginkább a kommunista rendszer, még ha a megbuktatásához tevékenyen hozzá is járultak. Viszont ha nem következett volna be az 1989/1990. év fordulóján a hatalmi és szerkezetváltás, semmi reményünk nem nyílt volna, hogy szellemi, lelki és fizikai erőnket egy új, egy megváltozott világ értelmes kialakítására használjuk. Az akkori változásnak ugyanis ez az igazi hozama. =1= * * A történelmi fordulópontok időpontjának megállapítása mindig doktrína, azaz az élettől elrugaszkodott megállapítás. Ahogy „Amerika”, azaz a mai Nyugat-India felfedezésének évét, 1492-t tekintik az újkor kezdetének, vagy mint ahogy 1917. november 7-e (a pravoszláv naptár szerint október 25-e) az Auróra hajóágyúiból „leadott” néhány lövés lett volna a legújabb kor nyitánya. Ma már tudjuk, hogy Amerika felfedezésének időpontja nem történelmileg meghatározó időpont, inkább az ehhez köthető gazdasági és hatalmi-politikai gazemberségek, a gyarmatosítás befolyásolták történelmünket. Azt is tudjuk, hogy az Auróra cirkáló egyetlen lövést sem adott le, ezért ehhez még képletesen sem lehet kötni egy újabb történelmi kor kezdetét. Az is igaz, hogy a kommunizmus befolyási övezetén kívüli világ történelemtudománya ezt az utóbbi korszakolást soha nem ismerte el, csak kelet-közép-európai és a szovjetunióbeli ideológusok hirdették, mindezzel együtt több százmillió ember életét tette tönkre fél évszázadon át. A történelemben semmi sem kezdődik egy pontban és semmi sem kötődik egy eseményhez. Még akkor sem, ha az adott eseményt megélők szempontjából az esemény sorsfordítónak tekinthető. Főleg az ő életükben. 1990. június 2-án, Antall Józsefnek az MDF III. Országos Gyűlésén elhangzott kijelentése, mely szerint „törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak kor- mányfőjeként - lélekben, érzésben tizenöt millió magyar miniszterelnöke” kívánt lenni, mégis a 20. századi magyar politikatörténet egyik szemléletváltoztató pillanata volt. Ezt a kijelentését Antall József senkivel sem egyeztette. Ismereteim szerint több évtizedes meggyőződésként tört ki belőle, és nem volt pártpolitikai indíttatása. Ebben a kinyilatkoztatás-szerű bejelentésben benne foglaltatott egy 20. századi, nemzeti elkötelezettségű magyar értelmiségi hitvallása, nem 101