Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái felosztani, ezek összekapcsolhatók a provinciákba, és azokon keresztül köthetők be a központba. A közvetett választási rendszert tehát elfogadhatónak tartotta.50 Bár a rendszerváltás során fölvetődött hazánkban is az alkotmányozó gyűlés létrehozása, de az nem történt meg, ezért indokolt lehet ezt az intézményt más államok gyakorlatában megnézni, ez esetleg segíthet megérteni, hogy nálunk miért maradt el... - Alapnak a Sieyés által lefektetett „hármas” kritériumot fogadjuk el, attól világosabb azóta sem vált ismertté. A legújabb kori tapasztalatok nem túl gazdagok. Románia alkotmánya bevezetésként annyit mond, hogy „Az Alkotmányozó Gyűlés elfogadja Románia alkotmányát”, valamint a végén az szerepel, hogy „Románia alkotmányát az Alkotmányozó Gyűlés 1991. november 21-i ülésén név szerinti szavazással 414 szavazattal és 95 ellenszavazattal fogadta el”, egyebekben az alaptörvény szövegében semmi nem utal az alkotmányozó gyűlésre... Észtország példája tanulságosabb. 1991. szeptember 7-én megalakította a 60 tagú Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amelyben egyenlő arányban vettek részt a parlament képviselői, valamint Észtország Kongresszusának küldöttei.51 Feladatául szabta, hogy november 15-ig dolgozza ki az új alkotmány tervezetét, hogy arról a tervek szerint 1992. május 3-án referendum dönthessen. - 1992. június 28-án megtartott népszavazás váratlanul magas részvétel mellett (a 661.157 szavazásra jogosult közel kétharmada vett részt) több, mint 91 %-os igen szavazattal fogadta el az alkotmányt, amely július 4-én lépett hatályba.52 Maga az alkotmány különleges, a közönséges törvényektől eltérő eljárást ír elő a módosítására is (XV. fejezet Az alkotmány módosításai). Szemléltetésként néhány rendelkezése: 50 Kovács István: Magyar alkotmányjog I. i. m. 360. s köv. p. 51 Észtország Kongresszusa nem állami szervként működött, hanem az Észt Nemzeti Függetlenségi Párt hozta létre az Észt Örökség Szövetségével és az Észt Keresztény Unióval együtt 1989-ben, hogy február 24-ét a Függetlenség Napjaként megünnepeljék. 52 Tóth Károly: Új alkotmányok előkészítése és elfogadása Kelet-Európa államaiban. In Kelet-Európa új alkotmányai. JATE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, 1997,47. s köv. p. 87
