Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
JLJ A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI 163. cikk. (1) Az alkotmány olyan törvénnyel módosítható, amelyet 1. népszavazás fogad el; 2. a parlament két egymást követó' ülése fogad el; 3. parlament fogad el sürgős esetekben. (2) Az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot háromszor olvassák a parlamentben, az első és a második olvasás között legalább három hónap, a második és harmadik olvasás között legalább egy hónap telik el. Az alkotmánymódosításról a harmadik olvasáskor döntenek. 164. cikk. Ahhoz, hogy a javasolt alkotmánymódosítást népszavazásra bocsássák, kötelező a parlament tagjai háromötödének hozzájárulása. A népszavazást legkorábban három hónappal azután lehet megtartani, hogy a népszavazásról a parlament döntött. Ebben az esetben tehát szervezetileg is különválik az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom, sőt, még az alkotmány módosítására is jóval szigorúbb szabályok érvényesülnek, mint a törvények elfogadására. Bulgária rendszerváltás-kori alkotmányát „hányatott sorsú” alkotmányozó gyűlés („Nagy Népgyűlés”) fogadta el, ez a történet szolgál mégis a legtöbb általános tanulsággal. Az 1990. január-március között lezajlott kerékasztal-tárgyalások után, júniusban az „általános szabályok” alapján megválasztották a szocialista többségű Nagy Népgyűlést. Bár minden parlamenti párt elkészítette saját tervezetét, az alkotmányozás meghatározó ereje a Szocialista Párt volt, a vele együttműködő Szociáldemokrata Párttal megerősödve. Az exkommunisták késleltették az Alkotmány-előkészítő Bizottság eljárását, amely arra törekedett, hogy halasszák későbbre a választások második fordulójának eredetileg 1991 májusára megállapított időpontját. Emiatt, valamint a szocialisták által készített alkotmánytervezet elleni tiltakozásul a Zselju Zselev-féle Demokratikus Erők Uniójának 39 képviselője 1991. május 14-én kivonult a Nagy Népgyűlés üléséről. Bulgária Köztársaság új alkotmányát 1991 .július 12-én fogadta el a 400 tagú Nagy Népgyűlés 309 szavazattal, s az a következő napon hatályba lépett. Az alkotmányt nem bocsátották népszavazásra, ugyanis elsősorban a szocialisták attól féltek, hogy a „39-ek csoportja” ellene mozgósítja majd a szavazókat. Egyébként az alkotmány ellen foglaltak állást a miniszterek, sőt, maga Zselju Zselev köztársasági elnök is, aki - ezt szimbolizáló gesztusként - alá sem írta az alkotmányt.53 53 Tóth Károly: Új alkotmányok előkészítése... i. m. 10. p. 88
