Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI a rendszerváltók jobb híján paktumot kötöttek az állampárttal egy ideiglenesnek szánt alkotmányról. Mint a bevezető mondat mutatja, a rendszerváltoztatók nemcsak tisztában voltak vele, de remélték is, hogy belátható időn belül lehetőség nyílik majd az alkotmányozásra, de nem így történt, mert az első választás után a rendszerváltás nagy pártjai nem tudtak megegyezésre jutni. Magyarország hiába szerezte vissza az önrendelkezés jogát, nem tudta kifejleszteni magában az önrendelkezés képességét, meglehet, éppen ezért ítélte ezeket a pártokat megsemmisülésre, ezért juttatta őket süllyesztőbe a történelem.48 Ez a példa is mutatja a fogalom „elmosódottságát”. A kormányprogram az általános választásokon elnyert kétharmados parlamenti többséget tekinti „alkotmányozó erejű demokratikus felhatalmazásnak”, s emiatt minősíti az újonnan megalakult Országgyűlést „valójában alkotmányozó nemzetgyűlésnek és rendszeralapító parlamentnek”, ami a parlamenti-politikai szóhasználatban látványos, magával ragadó elem lehet ugyan, ám közjogilag pontatlan. - Egy parlament ugyanis önmagában nem attól lesz „alkotmányozó”, hogy megvan az alkotmány elfogadásához szükséges (pl. kétharmados) többsége. (Ezért nem nevezhetjük „alkotmányozó nemzetgyűlésnek” pl. az 1994 nyarán alakult Országgyűlést, amelyben a kormánykoalíciónak szintén jelentős többsége volt.49) Persze, hasonló „fogalmi zavarral” jóval korábban is találkozhatunk. Tipikus példája ennek a „Kereszténydemokrata Néppárt Szervező Bizottsága” által 1989. július 14-én közzétett nyilatkozat a választási rendszerrel kapcsolatos vitában: 48 Lásd Országgyűlési Napló, 2010. május 25. (6. ülésnap). - Ami az önrendelkezés jo- gát-képességét illeti, erről csak annyit: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.” 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről. I. rész 7. Cikk 1. pont. 49 „Rendkívüli jelentőséget tulajdonítok annak, hogy megalakul Magyarország első szo- ciál-liberális kormánya. Európa két nagy hagyományú eszmerendszerének és politikai gyakorlatának ötvözéséből született meg az a koalíció, amely a parlamentben 72 százalékos többséget mondhat magáénak.” - Vö. Horn Gyula expozéja a kormányprogram vitáján. Országgyűlési Napló, 1994. július 14. (4. ülésnap). 84
