Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái a) Ebben az országban semmire sincs kevésbé szükség, mint hogy egy relatív többséget a választási eredmények manipulálásával - mert az egyéni választókerület tulajdonképpen ezt jelenti - csekély abszolút többséggé alakítsunk át, és ezzel lehetővé tegyük, hogy az országot egy kisebbség kormányozza. Hogy keményebben fogalmazzunk: számunkra 40 évnyi kisebbségi kormányzás teljességgel elegendő volt; nem óhajtunk olyan választási rendszert, melynek bevallott célja az, hogy újabb kisebbségi kormányzásnak teremtse meg a lehetőségét. ... b) Ugyanezt a megoldást különös súllyal húzza alá az új Országgyűlés funkciója. Ez az új Országgyűlés lényegében véve alkotmány ózó nemzetgyűlés jelleggel jön létre. Meg kell alkotnia az alkotmányt és a következő évtizedek társadalmi berendezkedését alapvető módon meghatározott törvényeket: elég itt a tulajdonviszonyok rendezésére és hasonló súlyú törvényekre utalni. Ilyen súlyú rendelkezéseket tisztességes elvek szerint berendezett demokráciákban kétharmados többséggel szoktak meghozni. Már ezért is telj ességgel megengedhetetlen, hogy egy olyan rendet vezessünk be, melynek - ismételjük - bevallott célja az, hogy egy kisebbséget csekély többséggé, mely csekély parlamenti többség ezután a kisebbség nézetét erőltetheti rá az országra. Nyilvánvaló, hogy azért tekinti „alkotmányozó jellegűnek” az új Országgyűlést, mert „meg kell alkotnia az alkotmányt stb.” tehát ezt az egyetlen ismérvet fogadja el a „közönséges parlamenttől” való elhatárolás alapjának. Másrészt, önmagában az elfogadandó törvények súlya, jelentősége sem lehet meghatározó eleme az alkotmányozó nemzetgyűlés minősítésének, annál is kevésbé, mert ez a testület a klasszikus fogalma szerint az alkotmány elfogadása után köteles feloszlatni önmagát, tehát nem jogosult semmiféle törvény meghozatalára. „Sejtelmes homály” lengi körül az adatvédelmi ombudsman 1997. szeptember 1-i ajánlását is. - A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület beadvánnyal fordult az adatvédelmi biztoshoz, annak vizsgálatát kérve, hogy az 1989-es átalakulásban kulcsfontosságú szerepet játszó Ellenzéki Kerékasztal (EKA) tanácskozásainak anyaga az Adatvédelmi törvény alapján közérdekű adatnak minősül-e. - Az ajánlásának egy részlete: 85
