Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái idézett mondattal éppen magát „legitimálta”, azt igazolta, hogy megvan a jogi-erkölcsi alapja bekapcsolódni a jogalkotási folyamatba. ...annak tudatában, hogy a parlament a jelenlegi összetételében az előtte álló korszakos igényű jogalkotói feladat ellátására - különösen új demokratikus alkotmány létrehozására - nem alkalmas,... [...] Mivel az alkotmányozó és a törvényhozó „hatalom”19 szervezetileg nincs elválasztva egymástól, elsőként az - új demokratikus alkotmány létrehozására alkalmatlan - Országgyűlés megbízatásának megszűnését kellene elérni (hiszen a mandátuma - az öt évre szóló megbízatása miatt - csak 1990-ben jár le). Az Alkotmány 28. § (1) bek. szerint „Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is”, ám ez a változat kiesik, hiszen a parlament erre nyilvánvalóan nem hajlandó. Lehetőségként adódik a képviselők visszahívása. A visszahívás A képviselő visszahívására - a kötött mandátum miatt - elvileg korábban is lehetőség volt. „Tartalommal kezd megtelni egy eddig formális jogintézmény: a képviselői visszahívás... A visszahíváshoz - a mandátum keletkezésénél ismert szabály mintájára - a választópolgárok több mint felének a szavazásban való részvétele és az szükséges, hogy az érvényes szavazatok több mint a fele a visszahívás mellett legyen... a képviselők visszahívását az érintett válasz- t ópolgárok legalább tíz százaléka kezdeményezheti... A jogállamiság lényege, hogy a politikai konfliktusok feloldásához nyilvánosságot teremtő törvényes keretek kellenek. A képviselők tényleges felelősségre vonása eddig többnyire nem a nyilvánosságot teremtő alkotmányjogi intézmények keretei között történt, hanem szinte kizárólag a politikai viszonyok világában. A politika az egyszerűbb és gyorsabb eljárást biztosító jogi lehetőségeket használta fel. Kedvelt intézmény volt a képviselői lemondás (lemondatás), amely a legsimább és legkevésbé nyilvánosságot teremtő formája a mandátum megszűnésének. (Az 19 Mivel a szocialista ideológia tagadta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, helyette a hatalom egységének doktrínája érvényesült, a „törvényhozó hatalom” kifejezés az „alkotmányozó hatalommal” szembeállítva nem okozhat félreértést. 69
