Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI 1953-1958 közötti parlamenti ciklusban például 30, az 1985-1990-es ciklusban eddig 7 képviselő mondott le, többségük politikai okok miatt)”20 Persze, a visszahívás „mellőzésének” jól látható okai voltak. „Az 1983- as választójogi törvényig a visszahívás a gyakorlatban alig kivihető eljárás volt, a képviselők visszahívása közvetlen demokratikus nagygyűléseken, nyílt szavazással történhetett volna. A joghézagok jelenleg az eljárás egyes mozzanataiban teremtenek értelmezési zavarokat. Nem világos mindenekelőtt, hogy melyek a visszahívási javaslat kellékei, kihez kell azt benyújtani, hogyan és mennyi idő alatt jut el az indítvány a döntésre jogosult szervhez, az Elnöki Tanácshoz.”21 1989 tavaszán egymás után kerültek nyilvánosságra a visszahívási kezdeményezések és hírek az összegyűjtött aláírások számáról és a visszahívás indokairól. - Érdekességként említsünk meg néhányat — ezek viszonylag jól mutatják az adott kor közéleti-politikai hangulatát is! A sor Vida Miklós (gépészmérnök, Budapest, 23. választókörzet; az Országgyűlés alelnöke, a NET tagja) képviselővel kezdődött. A mandátumától való megfosztását az egy évvel korábban alakult Fidesz műegyetemi csoportja kezdeményezte. (A csoport vezetője Wachsler Tamás volt.) Az ok; Vida egyike volt azoknak, akik zárt ülést kezdeményeztek a bős-nagymarosi vízlépcső szavazásán. Vida esetében 1710 aláírás kellett az eljárás megindításához. A szervezők 2175 aláírást adtak le, a választási elnökség azonban 635 aláírást nem vett figyelembe, mivel szerintük ezek az aláírások nem a kerület lakóitól származtak vagy olvashatatlanok voltak az aláírások. így viszont 169 aláírás hiányzott az eljárás megindításához. ... Az aláírást kezdeményező Fidesz-képviselők és a jelen levő újságírók többsége úgy vélte, hogy a választási elnökségnek keresnie kellett volna azokat, akiknek aláírása olvashatatlan, illetve nem jelölték meg lakcímüket. S ha ők megerősítik véleményüket, meglenne a szükséges 10 százalék. - Ha a választási törvényben nincs speciális szabály arra, mit kell tenni, akkor az általános jogelvek szerint kell eljárni - vélte egy jogvégzett újságíró -, azok pedig kimondják, ha egy 20 Kukorelli István: A képviselői visszahívás. A többség határozhat... Magyar Nemzet, 1989. január 28. (Kiemelések az eredetiben.) 21 Kukorelli István: A képviselői visszahívás. Uo. - Egyébként annyi megjegyzés kívánkozik ehhez (ami akkor evidens lehetett, nem kellett magyarázni), hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvényről van szó, másrészt, hogy a NET nem magáról a visszahívásról dönt, hanem arról, hogy kitűzze-e a visszahívásról ténylegesen döntő szavazást. 70
