Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség 1989. augusztus 21. (első tervezet) 1989. augusztus 28. (második tervezet) 1989. szeptember 4. (harmadik tervezet) (5) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben különleges intézkedéseket hozhat, egyes emberi, állampolgári jogok korlátozását rendelheti el, de az Alkotmányt nem változtathatja meg. (5) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.127 (6) A rendkívüli állapot idején alkalmazandó részletes szabályokat törvény állapítja meg.” Megjegyzés: A felek az államfő hatáskörével kapcsolatban eltérő nézetet vallanak, ezért e § szövegében nem egyeztek meg. 22. § (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választását követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának, és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. 22. § (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának, és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. 22. § (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának, és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, tovább a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás okát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, továbbá a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, továbbá a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Ország- gyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.128 127 Ez az előző tervezet „nagyvonalú” rendelkezésének („különleges intézkedések”) pontosabb előírása, ugyanígy pontosít az Alkotmánnyal kapcsolatban is: nem csak nem változtathatja meg, de nem is függesztheti fel... 128 Az államfő parlament-elnapolási joga mindig komoly potenciális hatáskörnek számított. Itteni megjelenése (az előző két tervezetben még nem szerepelt) mutatja, hogyan alakítják a kerékasztal-tárgyalások a köztársasági elnök jogállásának alkotmányi szabályozását. 373
