Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI

1989. augusztus 21. (első tervezet)

1989. augusztus 28. (második tervezet)

1989. szeptember 4. (harmadik tervezet)

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács elnöke továbbá a fegyveres erők és a rendőrség főparancsnoka a köztársasági elnök.124

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács elnöke, továbbá a fegyveres erők és a rendőrség fő- parancsnoka a köztársasági elnök.

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács elnöke, továbbá a fegyveres erők főparancsnoka a köztársasági elnök.

(4) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:

a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,125

b) a köztársasági elnök jogait,

c) a Minisztertanács jogait.126

(4) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:

a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,

b) a köztársasági elnök jogait,

c) a Minisztertanács jogait.

124 Jóllehet az EKA a történeti hagyományokra (valamint az Szövetséges Ellenőrző Bizottság akadályozó tevékenységére) hivatkozva a köztársasági elnökről szóló kerékasztal-tárgyalások kezdetétől arra törekedett, hogy az államfő funkciói közé kerüljön be, hogy ő a fegyveres erők főparancsnoka, az első (három) tervezetben mégis az szerepel, hogy a köztársasági elnök nem általában, hanem „csak” rendkívüli állapot idején fő- parancsnoka a fegyveres erőknek. Ez azért feltűnő, mert az idézett alkotmánybírósági határozat szerint is „az államfői és hadsereg főparancsnoki funkció között szoros történelmi kapcsolat van. A főparancsnokság tipikusan az uralkodói jogok része, és a köztársaságokban is általában az elnöki jogok közé tartozik”. Mindazonáltal ez a (rendkívüli állapot idején) főparancsnok éppen a rendkívüli állapot idején nem jogosult „a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről” dönteni [lásd az előző, 19/B. § (1) bek.] - Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy az első két tervezetben a köztársasági elnök még a rendőrség főparancsnoka is, ám ez a testület hamarosan ki is maradt ebből a „körből” (hiszen ennek funkciói, feladatai jellegükben térnek el a hadsereg és a határőrség teendőitől).

125 Ne legyen félreértés: a Honvédelmi Tanács nem gyakorolja a köztársasági elnök és a Minisztertanács mellett az Országgyűlés jogait is, hanem az Országgyűlés hatásköréből csak azok kerülnek át a Honvédelmi Tanács hatáskörébe, amelyeket a parlament kifejezetten átruház rá.

126 Az első tervezetből kimaradt a Honvédelmi Tanács hatáskörének alapvető alkotmányi szabályozása, s ez mindenképpen hiányosság, hiszen rendkívüli állapot idején különösen fontos a „rendkívüli” jogokkal felruházott szerv működési körének (terjedelmének) meghatározása.

372