Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény - amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg (a továbbiakban: Alkotmány) -a következők szerint módosul: 1989. augusztus 21. (első tervezet) 1989. augusztus 28. (második tervezet) 1989. szeptember 4. (harmadik tervezet) 19/A. § (1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.123 19/A. § (1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. 19/A. § (1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. (2) Az akadályoztatás tényét az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Minisztertanács elnöke együttesen állapítja meg. (2) Az akadályoztatás tényét az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Minisztertanács elnöke együttesen állapítja meg. (2) Az akadályoztatás tényét az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Minisztertanács elnöke együttesen állapítja meg. 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről a Honvédelmi Tanács dönt. 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről a Honvédelmi Tanács dönt. 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevetéséről a Honvédelmi Tanács dönt. 123 Egyáltalán nem „mellékesen” kell megemlíteni, hogy bár súlyos hiba volt 1949-ben a NET felruházása az Országgyűlést helyettesítő joggal és a rendszerváltás valamennyi résztvevőjének minden törekvése arra irányult, hogy ez a helyzet szűnjön meg és a NET helyébe lépő egyszemélyi államfőnek már ne legyen ilyen felhatalmazása, valójában mégis megmaradt a köztársasági elnöknek az Országgyűlést helyettesítő joga - igaz, csak kivételes helyzetben: „ha az Országgyűlés ... akadályoztatok van”. Hozzá kell tenni, hogy ez a „helyettesítés” igen szigorú korlátok között érvényesül: nem jár a parlament helyett törvény-kibocsátási hatáskörrel (mint a NET-nek a törvényerejű rendelet kiadására), valamint az akadályoztatás tényének megállapítására sem ő jogosult [lásd a következő, (2) bekezdést]. 371
