Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZET I KOMPROMISSZUMAI 1989. szeptember 12. (negyedik tervezet) 1989. szeptember 12-18. (ötödik tervezet) 1989. szeptember 22. (javaslat) 29/A. § (1) A köztársasági elnököt a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, ötévi (hatévi) időtartamra választják. Megjegyzés: Az EKA nem közvetlen, hanem az Országgyűlés által közvetett választás útján javasolja a köztársasági elnök megválasztását, négyévi időtartamra. A HTF a közvetlen választással egyetért, de ugyancsak négyéves megbízatást javasol 29/A. § (1) A köztársasági elnököt a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, ötévi (hatévi) időtartamra választják. Megjegyzés: Az EKA nem közvetlen, hanem az Országgyűlés által közvetett választás útján javasolja a köztársasági elnök megválasztását, négyévi időtartamra. A HTF a közvetlen választással egyetért, de ugyancsak négyévi megbízatást javasol. 29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés négy évre választja.'01 (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B. § (1) A köztársasági elnök választásátjelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. 101 1989. szeptember 18-a, azaz az ötödik tervezet elkészülte (az utolsó NKA-tárgyalás, illetve a „Megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról” c. dokumentum aláírása) és 1989. szeptember 22- e, a javaslat benyújtása között nem folytak kerékasztal-tárgyalások, ezért feltűnő, hogy a javaslatban nem az MSZMP-nek a tárgyalások alatt végig hangoztatott álláspontja (a közvetlen elnökválasztás) érvényesül (amelyhez végül az EKA öt tagszervezete is „csatlakozott”), hanem a közvetett, az Országgyűlés általi államfő-választás, amit erőteljesen befolyásolhatott az SZDSZ és a Fidesz határozott fellépése a Megállapodás... aláírásának megtagadásával, valamint a népszavazási kezdeményezésével. (Az más kérdés, hogy a népszavazás jogilag-tartalmilag hogyan ítélhető meg...) 348
