Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség 1989. szeptember 12. (negyedik tervezet) 1989. szeptember 12-18. (ötödik tervezet) 1989. szeptember 22. (javaslat) (2) Ha a szükséges ajánlást csak egy jelölt nyeri el, ez a személy az Országgyűlés tagjai legalább kétharmad részének jelenlétében közfelkiáltással köztársasági elnökké választható. Egyébként a szavazás titkos. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az Országgyűlés összes tagjai legalább kétharmad részének szavazatát elnyeri. (3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelően új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak az Országgyűlés összes tagjai legalább kétharmad részének szavazata szükséges. (4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára102 - a szavazatok többségét elnyerte. (5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni. 102 Ez a kitétel azt jelenti-e, hogy ha pl. a szavazáskor csupán öt képviselő van jelen, akkor ezek „többsége”, azaz három ember megválaszthatja az ország köztársasági elnökét? - Igen, azt jelenti, ám egyben azt is, hogy távolmaradással nem lehet határozatképtelenné tenni az elnökválasztó parlamenti ülést, és ezzel meghiúsítani a harmadik forduló eredményességét. 349
