Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

A RENDSZERVÁLTOZÁS ALLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI 1989. augusztus 21. (első tervezet) 1989. augusztus 28. (második tervezet) 1989. szeptember 4. (harmadik tervezet) A/Változat (2) A cselekmény elbírálása az Or­szággyűlés által a saját tagjaiból választott, hét tagú Különleges ítél­kező Tanács hatáskörébe tartozik. B/Változat (2) A cselekmény elbírálása hét tag­ból álló Különleges ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik. A Különleges ítélkező Tanács elnöke a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, három-három tagját pedig az Országgyűlés az il­letékes bizottságának a javaslatára az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság bírái közül választja. C/Változat (2) A cselekmény elbírálása a Leg­felsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatáskörébe tartozik. D/Változat (2) A cselekmény elbírálása az Al­kotmánybíróság hatáskörébe tar­tozik A/Változat (2) A cselekmény elbírálása az Or­szággyűlés által a saját tagjaiból választott, hét tagú Különleges ítél­kező Tanács hatáskörébe tartozik. B/Változat (2) A cselekmény elbírálása hét tag­ból álló Különleges ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik. A Különleges ítélkező Tanács elnöke a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, három-három tagját pedig az Országgyűlés és az illetékes bizottságának a javaslatá­ra az Alkotmánybíróság és a Legfel­sőbb Bíróság bírái közül választja. C/Változat (2) A cselekmény elbírálása a Leg­felsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatáskörébe tartozik. D/Változat (2) A cselekmény elbírálása az Al­kotmánybíróság hatáskörébe tar­tozik. A/Változat (2) A cselekmény elbírálása az Or­szággyűlés által a saját tagjaiból választott, hét tagú Különleges ítél­kező Tanács hatáskörébe tartozik. B/Változat (2) A cselekmény elbírálása hét tag­ból álló Különleges ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik. A Különleges ítélkező Tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, három-három tag­ját pedig az Országgyűlés az illeté­kes bizottságának a javaslatára az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság bírái közül választja.96 C/Változat (2) A cselekmény elbírálása a Leg­felsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatáskörébe tartozik. D/Változat (2) A cselekmény elbírálása az Al­kotmánybíróság hatáskörébe tar­tozik.97 (3) Ha a Különleges ítélkező Tanács (a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa, az Alkotmánybíróság) a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elköve­tésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja. (3) Ha a Különleges ítélkező Tanács (A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa, az Alkotmánybíróság) a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elköve­tésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja. (3) Ha a Különleges ítélkező Tanács (a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa, az Alkotmánybíróság) a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkö­vetésében megállapítja, az elnököt a tisztségtől megfoszthatja. A köz- társasági elnökkel szemben egyéb­ként a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetés és intézkedés al­kalmazható. 96 Mindhárom tervezetben az A/ és B/ változat között az a különbség, hogy a hét tagú Különleges ítélkező Tanácsot előbbi esetben az Országgyűlés a saját tagjaiból, utóbbi esetben más szervek (Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság) bírái közül választja. Kö­zös bennük, hogy nem állandóan létező/működő szervek, hanem csak „szükség esetén”, kizárólag a köztársasági elnök felelősségre vonása céljából (ún. állambíráskodási funk­cióval) alakulnak. 97 Mindhárom tervezetben az C/ és D/ változatban megjelölt szervek speciális (állambíró­sági) hatáskörrel történő felruházásáról van szó. 346

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents