Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség ami nem illett az „ellenzéki” kerekasztal politikai felfogásába, sőt, ezt a törekvésüket egy nem sokkal korábbi országgyűlési felszólalás is erősítette, amely arról szólt, hogy a köztársasági elnöki intézményt még a választások előtt létre kell hozni, mert a köztársasági elnök intézménye jelent biztosítékot arra, hogy az állam vezetése az államfő személyén keresztül folyamatos lehet a választási küzdelem és az új kormány megalakításának időszakában is. Ezért javasolta, hogy határozatban kötelezzék a kormányt: október elejéig nyújtsa be a köztársasági elnöki intézményre vonatkozó törvényjavaslatot.30 Nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki követeléseket jóval határozottabban és pontosabban kell megfogalmazni. Lényegét illetően erre erősített elvi alátámasztással is egy másik hozzászóló is: „Az Elnöki Tanács, legyengített jogkörű Elnöki Tanács tényleges felszámolását nagyjából erre az időre lehet időzíteni. Most megvan a választás ...a régi parlamenti elnöknek a nagyon rövid idővel mandátumigazolásra felhívott képviselők első összejöveteléig kell tulajdonképpen az államfői feladatokat ellátni. Ez kétfordulós választást feltételezve is egy kéthetes periódusba tömöríthető. És akkor már az új parlament - és szeretném hangsúlyozni ennek az elvi részét - népszuverenitást érvényesítő, új parlament elnöke lesz az, aki az egész átmenet hosszabb idejére kézbe kapja az államfői jogokat. ... A választások időszaka pedig a más vonalon biztosítandó összes ellenőrzésekkel és külföldi rálátással és egyebekkel együtt, tehát magyarul beszélve, nem egy puccsra alkalmas időszak valami pokolbeli erő számára. Ezt az időszakot tehát rendkívül rövidre kell összezárni. És amire a parlament összeül, annak önmaga igazolása után, lehetőleg az első ülésben már meg kell választania a többségi elnökét, aki viszont legitimitását a most frissen kialakított népszuverenitásból meríti. És akkor már tulajdonképpen egy technikai kérdés, hogy ahhoz képest mikor következik be az elnök, a köztársaság elnökének a megválasztása. Mert a választások után itt a veszély csökken. Mert hiszen a népszuverenitás alapjára helyezkedtünk. ... A leendő köztársasági elnök súlyának, legitimitásának a biztosítása végett tartjuk mi feltétlenül szükségesnek, hogy már a népszuverenitás helyreállítása után történjék a megválasztása, és nem holmi politikai esélyegyenlőségi, választási 30 Lásd Szirtesné Tomsits Erika országgyűlési képviselő felszólalását az Országgyűlés 1989. június 27-i ülésén (Országgyűlési Napló. Az Országgyűlés 52. ülése, 4299-4301. hasáb). 281
