Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI és egyéb taktikai meggondolásokból. Hanem amiatt, hogy Magyarországnak olyan köztársasági elnöke legyen, akinek a megválasztásához a legitimitás tekintetében a népszuverenitás alapján álló magyar jövő soha kérdőjelet föl ne tegyen.”31 A HO álláspontja a véglegesen kialakulni látszó megoldást már érdemben nem befolyásolta. „Az általunk javasolt átmeneti időszakban az államfő megválasztását közvetlen választással tartjuk indokoltnak, egyrészt tekintettel a jelenlegi Országgyűlés legitimációjának több oldalról való megkérdőjelezésére, másrészt pedig az új Országgyűlés megalakulása utáni helyzetre. Nevezetesen az átmeneti új intézmény indokoltságát feltétlenül vagy kiemelten az is adja, hogy az új Országgyűlés működését biztosítaná. Mindezek alapján jogait az átmeneti időszakhoz igazítaná. Ebből következően például semmiképp nem rendelkezne a rendkívüli állapottal kapcsolatos jogokkal, a hadsereg irányában jogosítványokkal, hanem jogosítványai elsősorban a folyamatos és stabil kormányzás biztosítását szolgálná. Aggályunkat fejezzük ki, miszerint az Országgyűlés elnöke eredendően nem ezen feladatkör esetleges ellátására lett megválasztva, eredeti feladatai nem egyeztethetők össze jogosítványai ilyen kiszélesítésével.”32 Az is fölmerült még, hogy az átmeneti időszakban, a választásokig szükség van-e a köztársasági elnök intézmény létrehozására, ha igen, akkor Pozsgay Imre jelölését támogassák-e, vagy pedig ezen időszakra Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét bízzák meg e teendők ellátásával, vagy harmadik lehetőségként más megoldást keressenek. Ténylegesen egyetlen érv szólt volna a korábbi megválasztás mellett: a stabilizáló funkció az átmeneti időszakban, ezt azonban át lehet hidalni azzal, ha az Elnöki Tanács megszüntetése után az Országgyűlés elnöke - szűkített hatáskörrel - ideiglenesen betölti az államfői tisztséget. Mindenképpen meg kell említenünk egy olyan javaslatot, amely bevallottan az átmenet idejére szól, ténylegesen azonban a fennálló közjogi helyzetet akarja változatlanul fenntartani. Az NKA-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottságának 1989. szeptember 18-i ülésén az MSZMP nevében új előterjesztést tett „átmeneti és közbenső megoldásként” Somogyvári István: 31 Szabad György (Magyar Demokrata Fórum) felszólalása az EK A 1989. július 6-i ülésén. 32 A HO álláspontja az NKA 1989. július 17-i ülésén. 282
