Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség eszközévé válhat. Tehát, mi feladjuk ezt az elképzelésünket, és az egyszemélyi individuális államfőt fogjuk a továbbiakban a koncepciónk elemévé tenni P Az imént felsorolt „lehetőségek” közül azoknak, amelyek bármiféle „testületi” változatokkal számoltak - éppen a „rossz emlékű” Elnöki Tanács miatt semmiféle esélyük nem volt; szinte kizárólag az egyszemélyi államfő bevezetése látszott valószínűnek. Melyek voltak azok a szempontok, amelyeket számításba kellett venni a központi hatalom gyakorlásának e területén? Nem nehéz fölfedezni egyfajta párhuzamot a korábban ismertetett lengyel és a magyar politikai törekvések között. A Lengyel Egyesült Munkáspárthoz hasonlóan az MSZMP Központi Bizottsága az 1989. június 23-24-i ülésén a párt hivatalos államfő-jelöltjévé választotta Pozsgay Imrét, aki akkor egyike volt az MSZMP legfelsőbb vezetőinek.23 24 Ez biztos és fontos pont a vita során. „Időelőttiségét” most figyelmen kívül hagyhatjuk (hiszen még arról sem született döntés, hogy választott elnök tölti majd be az államfői tisztet), ám ezt a mozzanatot az tette valódi jelentőségűvé, hogy Pozsgay Imrét rendkívüli ismertsége és népszerűsége alapján szinte biztosan köztársasági elnökké választották volna, ha ebben a kérdésben közvetlen szavazással dönthettek volna a választópolgárok.25 Ám erre az esetre utalt az a fölvetés, hogy arról is gondolkozni kell, elfo- gadhatja-e a kommunista párt a választásokat, ha az a rizikó áll előtte, hogy esetleg teljesen ki fog szorulni a hatalomból egyik napról a másikra. Erre a problémára is van alternatív megoldás, hogy kapják meg a köztársasági elnöki tisztséget a kommunisták előre, véleményem szerint nem jó, nem elfogadható erre a célra.... A köztársasági elnök intézménye, akár erős lesz a köztársasági elnök, akár gyenge és csupán reprezentatív lesz a köztársasági elnök, olyan horderejű, olyan jelentőségű intézmény, hogy arról csak egy 23 Vö. Drucker György (Baloldali Alternatíva Egyesülés) felszólalása az NKA-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottságának 1989. szeptember 4-i ülésén. 24 Mivel ekkor még nem volt véglegesen eldöntve, hogy az államfői funkciókat hazánkban hogyan töltik be, az MSZMP KB hozzátette: „amennyiben az Országgyűlés elfogadja a köztársasági elnöki intézmény bevezetését”. 25 Azt hiszem, hogy ezekben a napokban és ezekben a hónapokban az országban más személy, mint Pozsgay köztársasági elnökként számításba nem jöhet-jelentette ki Füzessy Tibor (KDNP) az EKA 1989. július 6-i ülésén. 277
