Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI valódi mandátummal rendelkező parlament dönthet. Az a kérdés, hogy ki legyen a köztársasági elnök, hogy kit támogatunk köztársasági elnöknek, az alku tárgya lehet a választások utáni helyzetben. Egy olyan alku tárgya, amelyik meghatározhatja a kormány összetételét is. Az alkupozícióink - vagy azok alkupozíciói, akik a választásokból erősen kerülnek ki - minden bizonnyal gyengébbek lesznek abban az esetben, ha a köztársasági elnök már meg van választva és már kommunista. Mert akkor arról kell alkudozni, hogy a maradék pozíciókat hogyan osszák el egymás között azok, akik a parlamentben kormányképesek. Abban az esetben, ha erről a kérdésről nem döntöttünk előre, akkor azt lehet mondani, hogy legyen az elnök kommunista, legyen az államfő kommunista, legyen a miniszterelnök nem kommunista...26 Ugyanezen az EKA-ülésen elhangzott egy igen furcsa, sajátos hozzászólás is az átmeneti időszakra vonatkozóan: „Én azt hiszem, hogy ha ebben a köztársasági elnök kérdésében most választásokat tartanának, akkor a Pozsgay megválasztásához kétség nem férhetne. Ez olyan eredménnyel és olyan mellékkörülményekkel járna, amely erősen befolyásolná a választásoknak az eredményét. Magyarul: az állampolgár, aki ebben a kérdésben igent mond, az igen nehezen tudna ugyanakkor - vagy megközelítőleg [ugyanakkor], néhány napos vagy néhány hetes eltéréssel - nemet mondani arra a politikára, arra a pártpolitikára, amit a Pozsgay képvisel. Épp ezért, nekem az a véleményem, hogy a köztársasági elnök megválasztása kérdésében nem kellene akadályokat gördítenünk. Viszont ragaszkodnunk kellene ahhoz, hogy a köztársasági elnök megválasztása és az országgyűlési választások között megfelelő idő, tehát több hónap, vagy fél év teljen el, és ez a fél év lehetőséget adna arra, hogy az egyes pártoknak a programja világosan kibontakoztatható legyen, és világosan álljon az országnak a lakossága előtt. Ugyanakkor a Pozsgaynak a köztársasági elnökké való választása azzal az eredménnyel járna, hogy az ő pártagitációs lehetőségeit megszüntetné. Tudniillik az ő köztársasági elnöki pozíciója összeférhetetlenné tenné ezt a szituációt az ő pártvezetői pozíciójával. Tehát az országgyűlési választási kampányból a Pozsgayt kikapcsolná. Ez a körülmény is lehetővé tenné azt, hogy ebben a közbenső időszakban, amelyik a két választás között eltelik, nyugodtan és viszonylag békés körülmények között nyilvánosságra 26 Kis János (Szabad Demokraták Szövetsége) felszólalása az EKA 1989. július 6-i ülésén. 278
