Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Egyéb módon is fölmerült, hogy van-e alternatívája a köztársasági elnök intézményének, amelyik az átmenet stabilitását biztosítja. „Én azt gondolom, hogy van. Az MDF javasolta megoldás kombinálva valamilyen politikai paktummal, aminek nem kell okvetlenül abban állnia, amit Varga Csaba a Néppárt nevében mondott, hogy egy új Elnöki Tanács jöjjön létre, vagy ellen-Elnöki Tanács, amelyikben az Ellenzéki Kerekasztal is benne van, de mindenesetre valamilyen paktumban, ami kifejezetten egyezséget jelent az átmeneti időre valamennyi politikai erő részvételével, akik a választáson indulnak. Egy ilyen kombinált megoldás az átmenet nyugalmát és biztonságát garantálhatná. Létre lehetne hozni egy konzultációs, nem államfői jogokat gyakorló testületet, amelyik válságelhárítással is foglalkozhatna és így tovább. Nem akarok most ennek a részleteibe belebocsátkozni, csak azt akarom jelezni, hogy van alternatívája a köztársasági elnök megoldásának ,”22 Itt, a testületi változatok között kell említést tennünk az „államfői kollégiumról”. Ez abban különbözött a tárgyalások során említett egyéb „ötletektől”, hogy kifejezetten, szövegszerűen szerepelt egy, a HO által kidolgozott 1989. augusztusi alkotmánytervezetben a következőképpen: „Az államfői jogkör ideiglenes gyakorlását az ideiglenes egyszemélyit államfő vagy az ötfős államfői kollégium egy tagja rotációs rend alapján látja el (az államfői kollégium ezenkívül nem működik testületként: az államfői jogok konkrét gyakorlása mindig a soros elnök kizárólagos feladata).” Ez az alkotmánytervezet rendelkezett ugyan az „egyszemélyű” államfő megválasztásáról, azonban semmit nem szólt arról, hogyan jön létre a kollégium... Az is igaz, hogy a HO nem sokáig tartott ki a kollégium mellett; azzal a magyarázattal állt el tőle, hogy mi fájlaljuk ennek a feladását, hiszen úgy gondoljuk, hogy egy objektíve alkalmas kompromisszum lehetett volna az Ellenzéki Kerékasztal és az MSZMP között. Miután egy ilyen grémiumnak lehetett volna kellően erős jogosítványokat adni anélkül, hogy osztanunk kellett volna ezután az Ellenzéki Kerekasztal egyébként jogos ellenvetéseit, amelyek arra irányultak, amelyeket az az aggály táplált, hogy egy személy kezében ez a bonapartizmus és a diktatúra 22 Kis János (Szabad Demokraták Szövetsége) felszólalása az EKA 1989. július 6-i ülésén. 276
