Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség ha viszonylag rövidebb ideig is - az államfő e jogait gyakorolja majd. Erre utalt - igaz, csak érintőlegesen - az egyik hozzászóló is: „ ...egy átmeneti időszakban célszerű megfelelő megoldást biztosítani egy olyan pozícióra vonatkozóan, amelynek betöltője például a hadsereg fő- parancsnoka, és más hasonló közjogi attribútumok birtokában van, tehát a személye is garanciát kell, hogy adjon arra, hogy az átmenet békés lebonyolítását le tudjuk bonyolítani, különös tekintettel arra, hogy léteznek olyan erők, akik alkalmasint még egy visszarendezésre is gondolnak."20 Testület vagy egy személy legyen-e? Igen érdekes ebből a szempontból a Magyar Néppárt véleménye, amely egy kétségtelenül „sajátos” testületet említ lehetőségként az átmeneti időszakra: „...az új alkotmány ne legyen már csak az új parlament idején megalkotva. Tehát semmiképpen se most, és addig pedig semmilyen komoly módosítás ne legyen, amíg nincs új parlament ... az új elnöki intézményt és az elnök megválasztását ne hozzuk előre ennek a parlamentnek az idejére. Ellenben van itt egy komoly kérdés ... Az átmeneti időszakban, amikor a parlament kimondja a maga feloszlatását, és kiírja a választásokat, attól kezdődően a választások végéig ki gyakorolja Magyarországon a hatalmat? Erre kell találnunk egy jogi megoldást, amely mindegyik pártnak megfelelő lehet. Ezért mi azt gondoljuk, hogy erre többféle megoldás lehetséges. Az egyik, amit az MDF javasol, hogy az átmeneti időszakban a parlament elnöke az, aki gyakorolja ezeket a közjogi funkciókat. A másik megoldás az lehetne - és mi emellett lennénk, mint elképzelés mellett -, hogy a parlament, amíg még ülésezik és nem írja ki a választást, hívja vissza az Elnöki Tanácsot. És döntsön abban a parlament - a Népfronttal akár egyetértésben is -, hogy a mai országos listán szereplő képviselők helyett a különböző politikai erők, így az EKA tagjai kerüljenek be képviselőként az átmeneti időszakra a parlamentbe, és ezekből a képviselőkből alakuljon egy olyanfajta, ha tetszik, egy második Elnöki Tanács, amelyik gyakorolja a hatalmat ebben az átmeneti időszakban.”21 20 Szakolczai György (Kereszténydemokrata Néppárt) felszólalása az EKA 1989. július 6-i ülésén. 21 Varga Csaba (Magyar Néppárt) felszólalása az EKA 1989. július 6-i ülésén. - Ebben az esetben szigorúan átmeneti jellegű testületről van szó és természetesen föl sem merül az Országgyűlés helyettesítésének lehetősége, amely alapvető „konstrukciós hiba” a NET hatáskörében. 275
