Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség tett, amelyekre az EKA delegáció tagjai nyilvánvalóan csak elutasítással válaszolhattak. A megbeszéléseken eddig is vörös fonalként húzódott végig az a vita, amelynek során az MSZMP minduntalan új alkotmányba illő intézkedéseket indítványozott bevezetni, az EKA viszont ahhoz ragaszkodott, hogy ne lépjenek túl a békés átmenetet segítő5 módosításokon; a tényleges „rendszerváltást” megvalósító alkotmányozást majd az újonnan megválasztott Országgyűlés végezze el. Ezen az éles szembenálláson az sem enyhített, hogy az MSZMP-nyilat- kozat ismételten előhozta és magyarázni-igazolni igyekezett az akkor mandátummal rendelkező Országgyűlés teljes felhatalmazását a közjogi rendszer átalakítására, jóllehet ez a vita korábban már lényegében lezajlott. Erre egyértelműen reagált az EKA-delegáció is.3 4 Kifejtette: csak olyan alkotmánymódosítás képezheti a tárgyalások témáját, amelyek az átmenet szempontjából feltétlenül szükségesek. Nem csak a jelenlegi Országgyűlésnek, hanem a háromoldalú egyeztető tárgyalásoknak is hiányzik a kellő legitimációja ahhoz, hogy olyan alapvető jogintézményeket, mint amilyen a köztársasági elnöki vagy az alkotmánybírósági intézmény, bevezessen. Ezeknek az intézményeknek esetleges bevezetéséről a szabadon választott új Országgyűlés jogosult csak dönteni. Szakmai szempontból pedig aggályosnak tartjuk az alkotmány egészéből kiemelni egyes alapvető intézményeket, s ezzel olyan koncepcionális változtatásokat idézni elő, amelyek az átmenet szempontjából nem feltétlenül szükségesek, és ezek a változtatások nem a stabilitás irányába hatnak, hanem közmegegyezés híján ezeknek bevezetése senki által sem kívánt politikai konfrontációt jelenthet. 1. Egyszemélyi vagy testületi államfő?5 Az NKA (azaz az 1/1. bizottság!) az államszervezet alkotmányos szabályozásának kérdéseit tárgyaló első, 1989. július 17-i ülésén már 3 Említettük, hogy kezdettől fogva hiányzott annak rögzítése, mi tekinthető a békés átmenethez szükséges intézkedések körébe, emiatt mindkét delegáció önmaga (akár önkényesen) is értelmezhette e fogalmat. 4 A HO a vitában ekkor nem szólalt meg. 5 A „feldolgozás logikája” szerint elsőként a köztársasági elnök általános közjogi helyzetét, jogállását kellene ismertetni, elemezni, s erre építeni a kapcsolódó elemeket. Mivel azonban erről később szó lesz, a megszokott sorrendtől ezúttal eltekintünk. 261
