Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI elkezdte vitatni az államfő kérdését. Az ottani - tulajdonképpen a „kiinduló” - álláspontokról a lényegi részeket a jegyzőkönyv a következő módon rögzítette: „Az Ellenzéki Kerekasztal delegációjának álláspontja: Csak olyan alkotmánymódosítás képezheti a tárgyalások témáját, amelyek az átmenet szempontjából feltétlenül szükségesek. Nemcsak a jelenlegi Országgyűlésnek, hanem a háromoldalú egyeztető tárgyalásoknak is hiányzik a kellő legitimációja ahhoz, hogy olyan alapvető jogintézményeket, mint amilyen a köztársasági elnöki vagy az alkotmánybírósági intézmény, bevezessen. Ezeknek az intézményeknek az esetleges bevezetéséről a szabadon választott új Országgyűlés jogosult csak dönteni. (...) Az EK delegációja szerint az Elnöki Tanács államszocializmusba illő intézményét mielőbb hatályon kívül kell helyezni. Az Alkotmányban provizórikus megoldásként rendelkezni kell igen szűk körben bizonyos államfői jogokról. Ezen jogok gyakorlását addig, amíg az új, szabadon választott Országgyűlés dönt az államfői jogok végleges meghatározásáról, a nemzetközi, illetőleg az 1945-1946 közötti magyar gyakorlatnak megfelelően az Országgyűlés elnöke töltse be. A Harmadik Tárgyalófél álláspontja az államfői intézményről: A Harmadik Oldal delegációja az államfői intézménnyel kapcsolatosan újból leszögezi, hogy véleménye szerint az átmenet időszaka ebben a vonatkozásban az új Országgyűlés által megalkotott új Alkotmányban foglalt intézmények felállításának időpontjáig terjed. Erre az időszakra támogatja az új államfői intézmény felállítását. (...) Az általunk javasolt átmeneti időszakban az államfő megválasztását követően közvetlen választással tartjuk indokoltnak, egyrészt tekintettel a jelenlegi Országgyűlés legitimációjának több oldalról való megkérdőjelezésére, másrészt pedig az új Országgyűlés megalakulása utáni helyzetre. Nevezetesen az átmeneti új intézmény indokoltságát feltétlenül, vagy kiemelten az is adja, hogy az új Országgyűlés működését biztosítaná. Mindezek alapján jogait az átmeneti időszakhoz igazítaná. (...) Az MSZMP delegációjának álláspontja az EK által javasolt államfői megoldásra az, hogy olyan típusú átmeneti intézményt, amely nem az új Alkotmány tervezett és a Felek által is kívánatosnak tartott megoldás irányába hat, nem helyeslünk, egyébként osztjuk azokat az érveket, amelyeket a Harmadik Oldal az EK javaslatával szemben megfogalmazott. A Harmadik Oldal által az átmeneti államfői intézményre javasolt megoldást az MSZMP nem kifogásolja. 262
