Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI valamint az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek ugyancsak általunk ismert dokumentumai az új alkotmány részeként a köztársasági elnök intézményét, továbbá az Alkotmánybíróság intézményét egyaránt szükségesnek tartja. Már a jelenlegi helyzetben is, amely a parlament politikai értelemben vett legitimációját vonja kétségbe, szükségesnek tartunk egy olyan, a nép által közvetlenül választott és így erős politikai legitimációval rendelkező államfőt, aki az átmenet időszakában az államhatalom folyamatosságát biztosítja. Álláspontunk szerint a jelenlegi Országgyűlésnek az a jogosultsága nem vitatható, hogy a jogállamiság irányába mutató hasznos és fontos intézményeket létrehozza, amelyekben társadalmi egyetértés van. Ugyanis álláspontunk szerint nem az Országgyűlés politikai legitimációja dönti el azt a kérdést, hogy milyen jellegű szabályokat alkothat a parlament, hanem a törvényjavaslatok tárgya, tartalma, progresszivitása a mérvadó. Az általunk javasolt államberendezkedési modellt attól függetlenül tartjuk indokoltnak kialakítani, hogy az intézmények működésének megkezdése konkrétan mikor történne.”2 a) Az MSZMP-nyilatkozat ismeretében könnyen fölmerülhet - főképpen az utókor tagjaiban - a kérdés: ha az akkor „uralkodó párt” ilyen, évszázadokkal előbb és évtizedekkel később is elfogadott és alkalmazott elveket és gyakorlatot akart (mint pl. az államhatalmi ágak elválasztása), miért volt szükség kifejezetten erre irányuló „ellenzéki” szerveződésekre, mozgalmakra. - Mivel ez nem alkotmányjogi-szakmai kérdés, nem is próbáljuk megválaszolni, legfeljebb mindössze annyi megjegyzést érdemel: hatalma gyengülésével az MSZMP viszonylag kockázatmentesen tehetett ígéreteket; hatalomvesztése esetén - éppen amiatt - nem kérhető számon a teljesítés elmaradása, ha hatalomban marad, akkor pedig ... azért nem... Hatalma „teljében” ugyanis ez a párt az 1989. júliusi nyilatkozatában foglaltakkal homlokegyenest ellentétes államszervezési és hatalomgyakorlási elveket vallott. b) Az NKA-tárgyalásoknak ebben az újabb szakaszában is, amikor az államszervezet kérdései kerültek sorra, az MSZMP ismét olyan javaslatokat 2 Az MSZMP-nyilatkozat viszonylag hosszabb, szó szerinti idézését azért tartottuk fontosnak, mert több olyan eleme van, amely segít a helyzet értékelésében. - Elemzését és a többi tárgyaló fél véleményét a felvetett kérdések témája szerint vesszük sorra. 260
