Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség Tóth Károly Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség A közjogi átalakulás nagy területe - az alkotmányozás mellett - az államszervezet. Ez is kiemelkedő terrénuma volt a rendszerváltásnak, hiszen a korábbi, „szocialista” állam számos torz, a polgári berendezkedéstől eltérő, idegen konstrukciót alkalmazott,1 amelyek „átépítése” szintén sok vitára adhatott okot. A Nemzeti Kerekasztal (NKA) 1/1. számú munkabizottsága (Az alkotmánymódosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az Alkotmánybíróság kérdései) 1989. július 17-én kezdte meg tárgyalni az állam- szervezet alkotmányos szabályozásának kérdéseit. Elöljáróban az MSZMP nyilatkozatot tett, amelyben - a korábbi javaslatainak fenntartása mellett - kifejtette: „...szükségesnek tartjuk a békés politikai átmenet időszakában mindazoknak az új jogintézményeknek a létrehozását, amelyek a jogállamiság kiépítése terén már most megteremthetők. Ennek keretében fontosnak tartjuk a párt és az állam szétválasztásának alkotmányos rögzítését, az államhatalmi ágak elválasztása elvének megvalósítását, valamint az Országgyűlés új típusú működésének szabályozását, az egyszemélyi államfői intézmény létrehozását, az Országgyűlés, az államfő és a kormány együttműködésének a jogállamiság jegyeinek magán viselő újraszabályozását, a fegyveres erők és fegyveres testületek parlament általi ellenőrzésének alkotmányos biztosítékait és az Alkotmánybíróság felállítását. ... Különös jelentőséget tulajdonítunk a békés politikai átmenet időszakában az egyszemélyi államfői intézménynek, a köztársasági elnöknek a létrehozására, mert az egypártrendszerből a többpártrendszerbe való átmenet, továbbá a többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia kialakításában, a parlament, a kormány közötti működési zavarok elhárításában, valamint a parlament esetleges működésképtelensége esetén szükség van a parlamenttől és a kormánytól egyaránt független, az államhatalom stabilitását biztosító intézményre. Leszögezzük, hogy az általunk ismert tudományos álláspontok, 1 Mint pl. az államhatalmi ágak elválasztásának elve helyett a hatalom egységének érvényesítése, amelyből következett az Országgyűlés szupremáciájának felfogása, de a „népi demokratikus” elveknek felelt meg a NET, az Alkotmányjogi Tanács, a tanácsok, az ügyészség, bíróság stb. is. 259
