Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: Adalékok az alkotmányos rendszerváltozásban közreműködő, 1985/90-es Országgyűlés történetéhez
Kukorelli István: Adalékok... II. Az Országgyűlés három korszaka Ciklus Ülésnapok Törvények Beszámolók Interpellációk 1949-1953 60 34 131953-1958 51 31 25 30 1958-1962 31 21 14 27 1963-1967 30 11 13 42 1967-1971 42 26 10 32 1971-1975 34 23 11 41 1975-1980 35 24 18 32 1980-1985 33 22 19 23 1985-1990 83 132 27 157+70 kérdés Összesen: 399 324 150 384+70 A táblázatból jól kivehető, hogy az 1985-1990-es megbízatású Ország- gyűlés adatai jelentős mértékben eltérnek a korábbi pártállami ciklusok mutatóitól. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a parlamenti ciklus első két és fél éve - az összetételben bekövetkezett változások ellenére - igencsak az 1949-85 közötti ciklusokra emlékeztet. A tanulmányban ezért három részben vizsgálom az Országgyűlés tevékenységét:- a „zártállami” korszakban;- az egypártrendszer utolsó (1988);- és a többpártrendszer első éveiben (1989-90)15. 1. Az 1985-90-es Országgyűlés zártállami korszaka A parlamenti ciklus első felében (1985-87) nem tűntek el az Országgyűlés politikai korlátái, sőt, éppen ellenkezőleg, a választások ellenreakciójaként adminisztratív korlátok jelentek meg: tipikusan ilyen az 1986-ban elfogadott ügyrend módosítás, amely korlátozta az aktívabbá váló képviselők jogait. Az ügyrend (13. §) csak a megyei és a fővárosi képviselői csoportok létrejöttét engedélyezte területi alapon, másként szerveződni a parlamentben 15 Az utóbbi két fejezet a Magyarország politikai évkönyveiben 1988 (247-253) és 1990 (193-198) korábban írt tanulmányaim átdolgozása alapján készült. 23
