Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: Adalékok az alkotmányos rendszerváltozásban közreműködő, 1985/90-es Országgyűlés történetéhez
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI tilos volt. A törvényjavaslat általános és részletes vitáját az ügyrend szerint együttesen kellett lefolytatni, ez egyértelműen a képviselői módosító indítványok ellen irányult (37. §). Az ügyrend az interpellációból „törvényességi” intézményt csinált (50. §). A zárt ülés elrendelésének szabályai rendkívül könnyűvé váltak, az országgyűlés az elnök javaslatára bármikor zárt ülés tartását rendelhette el (47. §). Hasonló a helyzet a bizottságok szintjén is. Az ügyrendben direkt módon kifejeződött az Országgyűlés politikai meghatározottsága: normatív módon megfogalmazódott a korábbi általános gyakorlat, miszerint az Országgyűlés tisztségviselőit és a kormányzati rendszer valamennyi korabeli szereplőjét (Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanács), de a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt is az MSZMP KB és a Hazafias Népfront OT javaslatára választja meg az Országgyűlés.16 A parlamentarizmusra valamelyest is jellemző rendszerekben az alkotmányjogi normarendszer három irányból védi az intézményt:- oldalról (demokratikus választási rendszer működtetésével);- létrehozatali hatásköri oldalról (a kormányzati rendszerben elfoglalt pozíció védelme);- szervezeti és működési oldalról (az ügyrendek, a házszabályok demokratizmusának nézőpontja). Nem visszavetítve a történelmet, látható, hogy a feltételek közül az első, félig-meddig a kettős jelölés által teljesült a pártállami viszonyok között az 1985-ös választások során. Az ügyrendi oldal ezzel szöges ellentétben példátlanul szigorú a pártállam keretei között is. A hatásköri oldal pedig lényegében 1949 óta változatlan, amelynek korlátái különösen a NET teljes körű helyettesítő jogkörében mutatkoznak meg. A NET nem csak a törvényeket vonta el a széles körű törvényerejű rendelet alkotással az Országgyűlés elől, hanem személyi kérdésekben akár a kormány egészét illetően is jogosult volt dönteni. Történetileg izgalmas kérdés 1956-ban a Nagy Imre, illetve a Kádár kormány korabeli szóhasználattal élve államjogi legitimációja. A NET ügyrendje lehetővé tette a telefonos szavazást is. 16 24 Lásd az Országgyűlés 9/1985-1990. határozata az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről. Magyar Közlöny 1986. július 13. 27. szám
