Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények Az 1918-as július 10-i szovjet-orosz alkotmány címében is szerepelt a „KoHCTHTypnH (Ochobhoh 3aKOH)” azaz az „Alkotmány (Alaptörvény)” szópár, de ugyanez ismétlődött a Szovjetunió 1924-es, 1936-os és 1977-es alkotmányainak címeiben is. - Jegyezzük meg: itt az alaptörvény és az alkotmány - szinonimák! Ehhez képest Németország(i) Szövetségi Köztársaság (Bundesrepublik Deutschland) 1949. májusi bonni dokumentuma a „Grundgesetz” (Alaptörvény) kifejezést tartalmazza a címében, ám ugyanebben az alaptörvényben szerepel a „Verfassung” (Alkotmány) szó is: „Arra a kérdésre, hogy miért nem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezik, a választ maga az alkotmány adja meg. Az alkotmány ugyanis preambulumában arról szól, hogy »az átmeneti időre« szóló új rend megalapozására törekszik. Továbbá: az alkotmány olyan németekről is intézkedik, »akiknek a közreműködése lehetetlen volt«. A preambulum tartalmazza azt a követelést is, hogy a »szabad önrendelkezési jog alapján« a német egység helyreállítására kell törekedni. Kimondja az alkotmány azt is, hogy hatályát veszti, ha a német nép »szabad elhatározással« hozott alkotmánya hatályba lép. Nem kétséges, hogy az »alkotmány« elnevezést a nyugatnémet alaptörvény megalkotói egy olyan okmánynak tartják fenn, amely az elképzelésük szerint létrejövő egységes Németország alkotmánya lesz. A nyugatnémet irodalom az »alaptörvény« fogalmát elemezve rámutat arra az ellentmondásra, hogy régebben ez a fogalom különösen fontos és tartós szabályozást jelentő jogalkotást jelentett, míg most ez az elnevezés csak »átmeneti időre« szóló jogalkotásra vonatkozik.”30- Jegyezzük meg: itt az alaptörvény és az alkotmány - nem szinonimák! Románia 1991. évi alkotmánya: „72. szakasz Törvénykategóriák (1) A parlament alkotmányos törvényeket, alaptörvényeket és köztörvényeket fogad el. (2) Az alkotmányos törvények tárgya az Alkotmány felülvizsgálása. (3) Alaptörvénnyel szabályozandó: a) a választási rendszer; b) a politikai pártok szervezése és működése; c) népszavazás szervezése és lebonyolítása; [...] p) a kizárólagos gazdasági övezet megállapítási módja; r) a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány alaptörvények elfogadását írja elő.” - Jegyezzük meg: itt az alaptörvény és az alkotmány - nem szinonimák! A felhozott példák mindenesetre arra intenek, hogy önmagából az 30 Dr. Tóth Károly bevezető tanulmánya a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye előtt. In Nyugat-Európa alkotmányai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1988,309. p. 199
