Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI elnevezésből, a szóhasználatból, netán az előforduló esetek számából semmiképpen sem helyes, de legalábbis túlságosan kockázatos szakmai következtetéseket levonni a tényleges tartalom ismerete nélkül. Mint másutt kifejtettük, erre tipikus példaként az államtanács említhető, amely Európában is legalább ötféle tartalommal ismert. Magyarország alkotmány-történetében is előfordul ugyanabban a dokumentumban az említett szópáros. Az 1949. évi XX. törvény eredeti szövegének 71. § (1) bekezdése szerint „Az Alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye", és ez a mondat e törvény hatályban léte alatt (azaz 2011. december 31-ig!) lényegében változatlanul megmaradt: „77. §( 1) Az alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye .”31 - Ez a terminológia mindenesetre egyértelművé teszi, hogy az alkotmány-alaptörvény terminus technicusokat hazánkban „formai-tartalmi” viszonyban lévőnek kell tekinteni, azaz azt mondja ki, hogy az a dokumentum, amely az „alkotmány” címet, megjelölést viseli, az tartalmilag olyan jogi kódex, amely a Magyar Népköztársaság/ Köztársaság közjogi berendezkedésének legfontosabb kérdéseit („alapjait”, hatalmi szerkezetét, az alapvető jogokat) határozza meg a legmagasabb szinten”.32 Magyarországon 2012. január 1-e óta nem Alkotmány, hanem Alaptörvény van hatályban [.Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)]; ez hazánk jogrendszerének alapja, elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, vele jogszabály nem lehet ellentétes - pontosan olyan előírások, amelyek korábban az Alkotmányunkban is szerepeltek. Semmi túlzás nincs abban, ha azt állítjuk: az alaptörvény és az alkotmány nálunk ma szinonimának tekinthetők; e két fogalom lényegét illetően nincs különbség. Vegyük figyelembe azt is, hogy egy nép életében, 31 „Az alkotmány tartalmát tekintve azért alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja és biztosítja az alapjogokat, a jogegyenlőséget, szabályozza az államszervezet felépítését és működését.” Takács Imre: 1. Az alkotmány és az alkotmányosság fogalma. In Alkotmánytan I. i. m. 23. p. (Kiemelés az eredetiben.) 32 Ezek a konnotációk, és az, hogy a szovjet-orosz, de a német közjogban is alkalmazott az „alaptörvény” elnevezés, enyhítheti azt a fenntartást, amely „Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)” elfogadását és hatályba lépését kísérte... Meg kell jegyezni, hogy ez a megállapítás nem mond ellent annak az alkotmány-fogalomnak, amely az alkotmányt egy jogágazat (az alkotmányjog) kódexének tekinti. 200
