Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI közjog (Beöthy Zsigmond: Elemi magyar közjog. Pesten, 1896) az alaptörvény megjelölést használja a latin lex fundamentalis szinonimájaként. [...] Magyarországon az „alap” szó nyelvújításkori kifejezésként jelent meg, s a köznyelv is, az irodalom is csak nehezen fogadta el.... A magyar nyelv hivatalos nyelvként való bevezetésével párhuzamosan a Magyar Tudós Társaság által kiadott Törvénytudományi Műszótár (Buda, 1843) a lex fundamentalis magyar nyelvű megfelelőjeként több variánst is ajánl, de az alaptörvény ezek között nem szerepel.28 1848-49 után a kiegyezésig mind az alaptörvények, mind a sarkalatos törvények megjelölést használják. így pl. Toldi Ferenc 1861-ben megjelent „közjogi segédkönyve” „A magyar birodalom alaptörvényei”-ről szól, ezzel szemben a hátramaradt iratokból 1864-ben „Magyarország sarkalatos törvényei, államjogi fejlődése 1848-ig” címmel adták közre Széchenyi István közjogi fejtegetéseit. A helyzet a kiegyezés után sem változott. Boncz Ferenc 1877-ben közreadott „Magyar államjog” c. tankönyve pl. a magyar alkotmány „kútfőit” vizsgálva egymással azonosítja az alaptörvény illetve sarkalatos törvény terminus technikusokat. E szerint a közjogi törvények „közül is kimagasodnak azok, amelyek az alkotmány alapját s a kormányzat alakját, az uralkodás módját s az állampolgároknak az állam irányábani közös és egyszersmind lényegesebb jogviszonyainak szabályozását foglalják magukban, és amely törvények ezen kiváló minőségüknél fogva sarkalatos vagy alaptörvényeknek neveztetnek” (I. m. 7. old. eredeti kiemelés.) - Jegyezzük meg: itt az alaptörvény és a sarkalatos törvény - szinonimákl A századforduló táján viszont találkozunk olyan nézettel, miszerint a sarkalatos törvény megjelölés jobban kifejezi, hogy nálunk alkotmányos állam van. Az alaptörvény léte ugyanis még nem feltétlenül jár együtt alkotmányos kormányzással. A Magyar Jogi Lexicon pl. utal arra, hogy az alaptörvény megjelölést Oroszországban is használják, ahol is „az orosz Svod (a törvények gyűjteménye) I. kötetének I. része a legfelsőbb autokratikus hatalom megszentelt jogairól és a császári család jogállásáról” rendelkezik. Ennek ellenére a gyűjteménynek ezt a részét „az orosz birodalom alaptörvényeit (osznovnije goszudarsztvennie zakoni) tartalmazónak mondják”. (V.ö. Magyar Jogi Lexicon, I. kötet. Bp., 1898. 181. old.)29 28 Vö. Kovács István: Magyar alkotmányjog I. JATE Kiadó, Szeged, 1990,195. p. 29 Kovács István: Magyar alkotmányjog 1.1. m. 196. p. 198
